Századok – 2004
Közlemények - Ugrai János: Európa politikai megtekintése 1825-ből III/673
690 UGRAI JÁNOS fennhangon adja ki, tiltja követeinek a kevélységet, nem fenyegetődzik, nem emlegeti hadiseregeit, csak alig lehet őtet hallani is, nem látni ott egyebet, csak a Jupiter fejének mozdulását. Muszka Ország a legcivilisáltabb formák alatt napkeleti engedelmességet organisált, s a maga politikájának és az európai s asiai szokásoknak szerencsés öszveelegyítése által, új physiognomiát ad mindennek. Muszka Országot nem lehet rémülés és csudálkozás nélkül szemlélni, néhány esztendőkkel ezelőtt alig vette azt Európa csak észre is, most éppen olyan, mint egy feltalált új világ. Úgy látszik, mintha az ő roppant hadiseregei Északnak fellegeiből omlanának ki. Láttuk már a mi időnkben, hogy a muszka császár ugyanazon szempillantásban, amikor Párisban a francia királlyal kötött békességet, a chinai császárral is egyességet tett a maga határai eránt - határtalan nagyság!, amely bámulást, tiszteletet és rémülést gerjeszt maga eránt, amely a hatalomra, s csaknem a majestásra111 nézve is nem kisebb, mint Róma volt a consulok és császárok alatt. Nemrégen múlt el az az idő, amikor a muszka császárok nagyravágyásának legfőbb óhajtása Török Ország birtoka és a görög császári titulus volt; de a Francia Császárság megbukása óta annyira ment Muszka Országnak szerencséje, hogy ezt a hódoltatást szintolyan indifferensnek11 2 tartja magára nézve, mint amilyen könnyű az. Kétségkívül nagyobb dolga van neki annál, hogy a maga birodalmához Európa egy kis szélét hozzákapcsolja; a fejedelmek tanácsában ő az elölülő, önnön tetszése szerént kormányozza ő a királyi pálcákat, a continentalis Európa csak egyetlenegy akaratot esmer, ez az egy pedig az övé, a többeknek nem maradt egyéb óhajtásnál. Muszka Ország utolérte Rómának hatalmát, s annak politikáját is magáévá tette; valamint Róma, úgy ő is közbenjáróvá teszi magát a népek és fejedelmek egymással való villongásaikra nézve; mint Róma hajdan, ő is úgy gyakorolja a közbíróságot a statusok között, és fenntartván köztök a békességet, az egyiknek javasolja, a másiknak parancsolja. Mit tartoznak Muszka Országra Francia Országnak belső villongásai, s az az esztelen felekezet, amelynek ő pártját fogta? A pártját fogta ő az ellenkező félnek is, ez őreá nézve mindegy. A szabadság fája még sok ideig nem verhet gyökeret az ő birodalmában, olyan fóld az, amely még arra el nem készíttetett, de ezen két erők által megfundálja ő a maga hatalmát, és nevét Francia Országban is. Muszka Ország most a maga nagyobbodásának, nevekedésének legszerencsésebb környülállásai között van. Nemcsak az, hogy az ő véghetetlen erejének kifejtődzése semmi gyanút, semmi félelmet nem láttatik gerjeszteni a fejedelmekben; hanem inkább a fejedelmek a közönséges opiniótól és a populáris erőtől tartanak, ezen veszedelem ellen őtet hívják segítségül, az ő segedelméért könyörögnek egyedül. A magok megtartásáról gondolkozván elfelejtkeznek koronájok méltóságáról. Egy oly hatalom védelme alá adják magokat, amely ellen kevéssel ezelőtt az egész Európa irigységét fellázasztották. XIV Lajos és VIII. Károly113 messziről sem hasonlítottak a muszka császárhoz, azonban az ő megaláztatások 111 Méltóságra. 112 Lényegtelennek, közömbösnek. 113 VIII. Károly francia király, 1483-1498. Ő indította el a közel harminc évig (1494-1526) tartó, kudarccal végződő háborút Itália megszerzéséért. XIV Lajos megaláztatása a spanyol örökösödési háborúban (1701-1714) elszenvedett vereséggel teljesedett ki.
