Századok – 2004
Közlemények - Ugrai János: Európa politikai megtekintése 1825-ből III/673
CSENGERY JÓZSEF KÉZIRATA EURÓPÁRÓL, 1825-BŐL 689 statusok [alkotmánnyal nem rendelkező államok - UJ.] előtt, ő igen nemesen kihúzta magát a fejedelmek azon társaságából, amelyben arról volt a kérdés, miképpen lehet a nép boldogságát nevelni, anélkül, hogy rabláncaik megoldoztassanak. Nem akart ő részt venni a királyoknak azon tanácskozásában, amelyben az emberi jussok proscribáltattak.10 4 Nincs, semmi sincs oly nagy, oly felséges, ami ezen negativa actiónak105 dicsőségével mérkőzhetne, ez örök időkre megfundálta Angliára nézve a jövendő generatióknak eránta való háládatosságát és csudálkozását, amelyek kétségkívül jobban fognak érteni a nemes érzésekhez és a nagy dolgokhoz, mint mi. Angliának nincs mit félni sem a történetek folyamatjától. Mindaz, ami őrajta kívül van, vigyázásra kötelezheti őtet, de valóságos kárt őneki nem tehet; hanem amely veszedelemtől félhet, azt tulajdon kebelében táplálja. Egy oly római ekklésia van Angliában, amely titokban ellensége a kormánvnak, és egy oly aristocratiai felekezet, amelynek nagy atyafisága van az Európában levő aristocratiával, amely pedig oly veszedelmes a közönséges szabadságra nézve. Ez könnyen azt gondolhatja, hogy mivel az ő szabadságai körülvagynak nyírva, azoknak azt a részét is elveszítheti, ami még megmaradt. Erre kell tehát neki különös figyelmetességgel lenni; csak az ő titkos ellenségei, melyekre neki vigyázni kell. A fejedelmek csak ezen házifegyverekkel támadhatják meg Angliát, de ezek a fegyverek halálosok. Tekintsen Anglia Francia Ország szerencsétlenségére és Spanyol Ország sebeire, egy második Walpole10 6 elveszthetné Angliát, s ha az ő példája elveszne, ki tudja mi lenne Európából? A fejedelmek úgy nézik Angliát, mint kútfejét minden szabadságoknak, amelynek óhajtása minden canalisokon107 beszivárog az ő statusaikba; kérdést sem szenved, hogy ők ezt a kútfőt mindenféle módon igyekezzenek kiszárítani. De sokkal okosabb Anglia, mintsem azt hihetné, hogy ő a fejedelmek öszveesküvésének nem tárgya, sőt meglehet, igen közel van az a fatalis szempillantás, amelybein] tulajdon fennmaradása tekintetéből kénytelen felütni a constitutio zászlóját a continensnek minden felein. Ezen igen terhes környülállások között haszontalan vetélkedne ővele Muszka Ország10 8 az elsőség felett, s hiába igyekezne az ő hatalmának terjedését megállítani. Haszontalan akarná a maga brutális erejével balancirozni109 azt a morális erőt, amellyel Anglia bír, s amelyet a népekből tetszése szerént kifejthet. Ez a colossális birodalom, bármely nagyon reá nehézkedett is Európára, kénytelen volna őmaga alá visszahívni magát, egy nálánál nagyobb colossus előtt, de míg ezek a nagy történetek el nem érkeznek, addig Muszka Ország tetszése szerént uralkodhatik. Muszka Ország egy főhatalmat gyakorol a continensen, a Napóleon örökségét ő tette igazán magáévá. Az ő parancsolatjai egész Európát betöltik, s szintoly tiszteletben vannak Párisban, mint Petersburgban.110 О azokat nem 104 Kizárattak, mellőztettek. Anglia kifejezetten ellenezte 1822-ben a veronai kongresszuson a franciák spanyolországi beavatkozását. 105 Elhatárolódásnak. 106 Walpole I. György uralkodása idején kétszer állt az angol kormány élén (1715-1717, 1721-1742). Posztjáról azért kellett távoznia, mert a választásokon ő rendszeresítette a vesztegetést. 107 Csatornán. 108 Oroszország. 109 Kiegyensúlyozni. 110 Szentpéterváron.
