Századok – 2004
Közlemények - Ugrai János: Európa politikai megtekintése 1825-ből III/673
CSENGERY JÓZSEF KÉZIRATA EURÓPÁRÓL, 1825-BŐL 679 győzettetik meg, mikor segedelme nincs; de ezen ügyben az egész civilisait Európa őmellette fog harcolni! Mikor a praejudiciumok uralkodnak, azok bírják a társaságnak minden erejét, a praejudiciumokat lerontani annyit tesz, mint desorganisálni azt a társaságot, amelyet azok formáltak; de ezáltal nem forgattatik fel a társaság, amint állítják, a nemzetek nem olyan könnyen vesznek el. Minden popularis revolutio3 7 a rossz rend ellen egy jobb rend kedvéért történik, mert ha a rend jobb volna, revolutio nem történne. A populáris revolutio, amilyen volt p.o. a francia- és spanyolországi,3 8 teljességgel nem öszveesküvés; minden rosszul organisált statusra3 9 nézve van a maturitásnak4 0 egy olyan pontja, amelyről annak le kell esni. A politika[il crisiseknek szinte úgy vannak syntómáik,4 1 mint a halálnak; a közönséges megelégedetlenség annak egy csalhatatlan jele. Ez a jel előzte meg a császári kormány öszveomlását is. Mihelyt ezt a helyt4 2 látni lehet, a crisis bizonyos, csak annak fatális órája bizonytalan, de azt a legcsekélyebb történet is előhozhatja. A királyoknak a publica opinióra43 kell leginkább figyelmezni, az mindenre megtanít és sohasem csal. A revolutiók tehát szükségesek, s az ő megbecsülésekre még azt is meg kell vallani, hogy az ő források a nemes érzésekben, s a közjó eránt való szeretetben van. Valamint ellenben a contrarevolutiók44 gyalázatjára igaz az, hogy azokat a személyes interessék gerjesztik. A revolutiókat a népek sohasem combinálják, azok a kormányok hibái; a római eklesia4 5 hibái szerzették a reformáta vallást. Minden rossz rend rendetlenséget szül, de ez a rendetlenség egy jobb rendre való általmenetel, ez az általmenetel kétségkívül rettenetes és igen sokba kerül, mind azoknak, akik azt ellenzik, mind azoknak, akik azon áttörnek. Egy olyan időköz ez, amelyet nyomorúságok és vétkek töltenek be, és valóban nem ok nélkül mondják azt, hogy nincs oly rossz fejedelem, aki jobb ne volna a revolutiónál. A királyi paloták revolutiói nem ilyen complicaták,4 6 azokat a gonoszság kezdi és végzi el, de a popularis revolutiók a közönséges bosszankodásnak köntösei, pedig ki zabolázhatja meg a nép haragját? Az első vétek után nem gondol a[z] semmivel, s csak akkor szűnik meg, midőn bosszúja kielégíttetett, sokkal könnyebb a királyoknak azt megelőzni, mint a népeknek mérsékelni. De a királyság egy igen magos és mély tudomány, amely a közönséges fejedelmek tehetségét sokkal felülhaladja, pedig valamint47 köznép van, úgy van középszerű király is. 37 Forradalom, népforradalom 38 A francia forradalom 1789-ben, a spanyolországi 1820-ban robbant ki. Az utóbbi — amely Csengeryre nagy hatást gyakorolt — liberális alkotmány elfogadásához, VII. Ferdinánd uralmának alkotmányos monarchiává alakításához vezetett, de a Szent Szövetség felhatalmazásával Franciaország katonai eréllyel felszámolta e vívmányokat. 39 Rosszul szervezett államra. 40 Érettségnek. 41 Szimptómáik, tüneteik. 42 Jel értelemben. (U.J.) 43 Közvélekedésre. 44 Ellenforradalmak 45 Római katolikus egyház. 46 Bonyolultak. 47 Miként értelemben. (U.J.)
