Századok – 2004
Közlemények - Ugrai János: Európa politikai megtekintése 1825-ből III/673
678 UGRAI JÁNOS Európa már ma emberi rendhez szokott, és ami barbaries benne van, az Napkeletről jő hozzá, egyetlenegy nép van Európának végső szélén, amely őreá érdemetlen, de nem messze van az az időpont, amelyben ezen tajtékját is elveti. Európa egy közönséges civilisatio pályájába lépett be, az ő kormányai igazságtalanok lehetnek, de nem barbarusok, egyetlenegy sem hasonlít közöttök az előbbeni kegyetlen kormányokhoz. Mind a népek, mind a királyok jobbak, s a tökéletességnek ezen első grádusát32 mindnyájan egy nemesebb nevelésnek és egy mélyebb oktatásnak köszönik. Egyedül a nevelés formálja az embert, ez az, ami szüli most az új Görögország csudára méltó virtusait.3 3 De éppen ezáltal, hogy az emberi szív és lélek nemesebben műveltetnek, a népek morális szükségei is nagyobbakká lettek, nem elég már az nekik, hogy a kormány ne legyen barbarus, hanem olyan szabadságot kívánnak, amely az emberi jussokon és méltóságokon fundáltasson,34 nem elégszenek meg azzal, hogy az ő boldogságok az ő fejeik jóakaratjától függjön, azt akarják, hogy olyan védelmező törvényekre építtessen, amelyek nem oly ingadozók, mint a királyok akaratja. Eszerént úgy látszik, hogy Európának, amely egy ily felvilágosodott, véghetetlen mennyiségű népességgel van tele, semmi rendkívül való erőlködésre nincs szüksége avégre, hogy a maga társasági elrendeltetését elélje, bizonyosan eljut ő arra a magamenetelének természeti előadása, és a dolgok elleneállhatatlan folyamatja által is. Ebben áll az ő helyheztetésének szerencsés volta. A királyokra nézve felette veszedelmes volna, ha ők a magok állapotját ezen hatalmas előhaladás ellen intézett ellentállások által még nehezebbé tennék, és megtagadnák a népek jussait, akik bölcs óhajtások szerént nem kívánják azt, hogy a királyok boldogsága kisebbíttessen, hanem azt, hogy az övék neveltessen. Szerencsétlenségére ez az ellentállás igen is valóságos, bár a népek óhajtásai ily mérsékletiek, könnyen betölthetők, sőt a királyok nagyságára, méltóságára nézve is annyira kedvezők. Mindazáltal azoknak esdekléseik visszavetettek, egy hatalmas öszveesküvés igen'nagy ügyességgel organisálta3 5 magát az űj civilisatio ellen, és egy közönséges planumát állította az fel a visszafelé menésnek.3 6 Két, egymással ellenkező értelemben lévő világ áll egymás ellenébe, a népek és a kormányok meghasonlottak egymás között, mind a két rész ellenkező interessébői dolgozik, az akaratok egymást mind a két részről ostromolják. Egy elhatározó had vagy ütközet nyílt meg a princípiumok és a praejudiciumok között, de a praejudiciumok nem egyebek tévelygésnél, a princípiumokat az igazság teszi, és az igazság csak akkor 32 Fokát. 33 A görögök törökök elleni felkelése 1821-ben robbant ki. 1822-ben kikiáltották a függetlenségüket és liberális alkotmányt fogadtak el. A görög mozgalom a tanulmány születése körül, 1824-ben került először válságos helyzetbe - ekkor avatkozott közbe a törökök oldalán Mohammed Ali egyiptomi szultán. 34 Alapuljon. 35 Szervezte. 36 A szerző a Szent Szövetég megalakulására utal. Az I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és III. Frigyes Vilmos porosz király által 1815-ben kötött szövetség - a területi döntések mellett - elvben az örök békét, az uralkodók testvéri szövetségét, s a népek keresztény szeretetben és igazságosságban való kormányzását célozta meg. Valójában Európa r<-akciós uralkodóinak összefogását jelentette.
