Századok – 2004
Közlemények - Ugrai János: Európa politikai megtekintése 1825-ből III/673
CSENGERY JÓZSEF KÉZIRATA EURÓPÁRÓL, 1825-BŐL 677 Rómára vagy igazabban szólván egy néhány római famíliára2 1 volt szorítva. Ha kiment az ember Rómának kapuin, azt többé sehol sem látta. De hát a mi eleinknél keressük-e ezt? Akik a legügyetlenebb és legvadabb emberek voltak; valóban meg kell vallanunk, hogy egész az utolsó időkig a mi törvényeink, a mi erkölcseink teljességgel nem adtak nekünk jusst2 2 arra, hogy atyáinkat megtagadjuk. Egyéberánt a szolgaság, a jobbágyság nézettetett minden népeknél, mint az emberiségnek egy bizonyos állapotja és ez elég arra, hogy őket tültegyük azon kérdésen, amelyfek] bennünket foglalatoskodtak. Másrészről az egész napkelet[i] nép egyéb barbariesnél2 3 senki se tudja azt az epochát,2 4 amely előtt másképpen voltak a dolgok, senki se tudja előre, mikor fog annak ábrázatja változni, ezen szomorú tartományokban nagyobb része az embereknek csak igen kevéssel van feljebb az állatoknál, a despotizmus2 5 és a religiók2 6 meghomályosították ott az embereknek eredeti bélyegét. A régi Egyiptom, ez a minden dolgok kútfeje, ez az emberi társaságok első mustrája, Görögországnak ezen oskolája — amely Itáliát, amely ismét Európát tanította meg —, ez az Egyiptom egy olyan chaos volt, amelyben a világosság és setétség uralkodtak egymással, ott az emberi ész meg volt fojtva a superstitiók27 temérdeksége által, mindazok a kicsapongások, amelyek az emberi lélekhez hozzáférhettek, ezen tartományból származtak, amely különben is olyan termékeny hazája volt minden csudáknak. Ilyen a régi népeknek philosophyai históriája, ezt az egyetlenegy phisiognomica vonást2 8 mutatja ez, az egész emberiség az erőnek van alávettetve, tudatlanság és barbaries 29 fedezi a földnek színét. A dolgok eredetét, kezdetét nem tudjuk, annalisaink3 0 csak a degradatióig3 1 mennek fel, mert kétség kívül az igazság megelőzte az igazságtalanságot, valamint a juss az erőszakot, különben azt kellene állítani, hogy a világ az erőszak, az igazságtalanság és bolondság kedvéért teremtetett. Ilyen tehát ennek a világnak históriája egész addig, ameddig abba szemeink széjjelláthatnak. Égnek ugyan egynémely fáklyák ezen komor és hosszú éjszakában, egynéhány Athén és Róma omladékairól felénk csillámló sugárok hozzánk is eljutottak, és ez a gyenge világosság szülte azt a nappalt, amely ma Európa felett tündöklik, de ez a nappal nem tiszta; mindazok akik ezáltal megsértődtek, vissza szeretnék azt taszítani azon setét éjszakába, amelyből még csak alig lépett ki. Véghetetlen munkái 30 századoknak temérdek vastagságú homályát eloszlatni, s visszaadni az okosságnak azt az uralkodást, amelytől az megfoszttatott, de hála légyen az egeknek, a világosság ismét elválaszttatott a setétségtől, s a világ másodszor is újjáteremttetett. 21 Befolyásos arisztokrata családra. 22 Jogot. 23 Idegennél. 24 Korszakot. 25 Önkényuralom, zsarnokság. 26 Vallások, hiedelmek. 27 Babonák. 28 Külső vonást, képet. 29 Műveletlenség, barbárság. 30 Evkönyveink, történeti forrásaink. 31 Züllésig, romlásig.
