Századok – 2004
Közlemények - Ugrai János: Európa politikai megtekintése 1825-ből III/673
676 UGRAI JÁNOS dolkozásra, sohasem adta még magát nagyobb és az emberek bámulására méltóbb jelenés elő; új ez a világon; ilyet a régiség nem mutatott. A civilisatiónak ezen nagy állapotja, ez az oly sok hamis okoskodásoknak, oly sok ostoba félelmeknek tárgya, amelyet sokan úgy néznek, mint a politikai testeknek ürességét, s azoknak a leeséshez való közelítését; amelyet mások úgy tekintenek, mint az emberi társaságok vétkeinek és bajainak még gazdagabb forrását, ez az annyira neheztelt, igazságtalanul vádoltatott és vakon ostromoltatott civilisatio még ezideig esmeretlen volt, és még most is igen rosszul esmertetik. Ez sem nem Memphisből, sem nem Athénból, sem nem Rómából származott. Gyanították ezt a régiségnek néhány bölcsei, akik nem tehettek azért egyebet annál, hogy azt óhajtották. Nem valamely király állította ezt fel, s nem is állíthatta, az ő léte a századoknak és az emberek közönséges relatiójának10 gyümölcse, az időnek munkája, és magának az emberi nemzetnek műve; a civilisatióban egy század csak egy nap, egy ország csak egy pont. Mihelyt a fejedelmek ezt észrevenni láttattak, azonnal azt kezdték hinni, hogy a civilisatio az ő hatalmokkal meg nem egyezhetik, erőlködtek azt megakadályoztatni, s úgy bántak azzal, mint ellenséggel. Mindazok, akik a királyokat körülveszik, akik a magok felsőségét, tekintetét a dolgok régi állapotját vezérlő régi praejudiciumoknak köszönhetik, megrémültek az azokat lerontó civilisatio előmenetelén, arra ösztönözték a királyokat, hogy azt velük együtt ostromlani és elnyomni törekedjenek. S ez az, amibe most vak magok alkalmaztatásával mindnyájan foglalatoskodnak anélkül, hogy ezen antisocialis planumnak11 veszedelmes következéseit előre látnák. Azonban a királyok nem esmérik a civilisatiót. Az nekik nem ellenségek. A királyok sorsa, állapotja mindenkor nemes, mindenkor szép fog maradni, csakhogy akarják magokat az emberiséggel öszvecsatolni, s annak űj rendeltetését előmozdítani. A királyok azon civilisatiót azon convulsiók,12 azon crisiseknél1 3 fogva ítélik meg, amelyek az ő törekedéseikkel és megfundálásaival1 4 együtt járnak, nem ítélhetik azt meg példáknál fogva - mert a világ még ezen tekintetben példát nem mutatott. Nem látták ők kérdésen kívül a civilisatiót a népek esmeretes históriájában, melyik nemzetnél is keresnék azt? Athénben volt némi nemű megvilágosodás e részben, de Athéné igazságtalan és barbarus1 5 volt, olyan dolgokat tett magának virtusokká,1 6 amelyek többé azok nem lesznek, olyanokat, amelyek az ő interesséjéből17 és passiójából1 8 származtak. Az első rómaiak vas virtusai egy még vad népet mutatnak, a consularis1 9 és imperialis2 0 Róma civilisatiója egyedül 10 Kapcsolatának, együttélésének. 11 Társadalomellenes tervezetnek. 12 Vergődések. 13 Válságoknál. 14 Itt: intézkedéseivel. 15 Barbár, kultúrálatlan. 16 Erényekké. 17 Érdekéből. 18 Kedvteléséből. 19 Az ókori Róma történetének köztársasági időszaka, amikor a végrehajtó hatalmat két konzul gyakorolta. 20 Az ókori Róma történetének császári időszaka.
