Századok – 2004
Közlemények - Ugrai János: Európa politikai megtekintése 1825-ből III/673
CSENGERY JÓZSEF KÉZIRATA EURÓPÁRÓL, 1825-BŐL 675 nek egyetlen céljuk az alkotmányos szellem kiirtása otthon és külföldön. (A szerző többször is nyílt sajnálattal szól az 1820-as évek elejének francia- és spanyolországi eseményeiről: a párizsi ultraroyalisták Berry herceg 1820. évi meggyilkolását követő megerősödéséről s a spanyol forradalom franciák általi véres elfojtásáról.) Anglia mutat példát a kontinens országainak emberségből, jólétből, alkotmányos jogokból, külpolitikai hatalomból - tengeri hatalma miatt nem kell félnie a despota államok biztosan készülődő összeesküvésétől sem. Nagyobb veszedelmet jelent viszont két belső „fegyver": a római eklézsia és az európai családokkal jó kapcsolatban lévő arisztokrácia. A napóleoni idők legnagyobb győztese Oroszország, amely civilizált formákba büjtatta a keleti, barbár engedelmességet, s lassan egész Európát fenyegeti. Noha Sándor cár jó uralkodó, politikai-társadalmi rendszere a szabadság csíráját sem tűri meg. Ausztria és Poroszország rövidlátó politikát folytat: a forradalmi eszmék letöréséhez inkább igénybe veszik annak a szívélyes segítségét, aki maholnap le fogja őket igázni. Ausztria a despotizmus hazája, amely legalább otthon igyekszik ezt valamilyen humánus formába önteni, és a törvények segítségével elvileg kiszámíthatóvá tenni. Ugyanakkor minden forradalmi törekvést elfojt, a tartományokat (pl. itáliai területek) pedig leigázza. Mindkettőjük külpolitikai orientációja az erőre épül; Poroszországot egyenesen egy nagy katonai táborhoz hasonlítja a szerző. Csengeiy József frissen szerzett bécsi tapasztalatait, politikai éleslátását — s egyes kérdésekben félreinformáltságát —, radikális felfogását, s esetenként idealista vagy ellentmondásos véleményét egyaránt tükröző írása nem teljesen ismeretlen a történetírás előtt.6 Megítélésünk szerint azonban a szöveg egésze megérdemli a figyelmet, mivel érzékletesen dokumentálja a politizáló elit kinevelésében oly fontos szerepet játszó sárospataki kollégiumban a reformkor elején uralkodó hangulatot. Szövegközlésünkben a központozás, a szavak egybe- és különírása, a nagy- és kisbetűk, valamint a hosszú és rövid magán- és mássalhangzók használata a mai helyesírást követi. A sűrűn előforduló latin szavakat eredeti formában hagytuk meg, csak toldalék esetén cseréltük ki az utolsó rövid magánhangzót hosszűra - annál is inkább, mivel ezt esetenként már a szerző megtette. Európának politika[i] megtekintése 1825-ben. Ilii pro libertate, hi pro dominatione pugnanfl , Akik tudják, mennyire tökéletesíthető az ember és az emberi törvények, figyelmetes szemekkel kísérik a társaságoknak azon közönséges mozdulását, amely azokat egy, még eddig esmeretlen civilisatio felé vezeti, egy oly civilisatio felé, amely éppen olyan veszedelmes azon praejudiciumokra8 nézve, mint amilyen kedvező azon principumokra9 nézve, amelyek a magát jelentő űj rendnek regulákat fognak szabni. Sohase volt még a philosophyának szélesebb tárgya a gon-6 Röviden ismertette: Bajkó Mátyás: A magyarországi és az erdélyi kollégiumok 1777 és 1848 között. H.n, é.n. 67-93.; Bíró Sándor: Történelemtanításunk a XIX. század első felében. A korabeli tankönyvirodalom tükrében. Budapest, 1960. 155-165. ' Azok a szabadságért, ezek a hatalomért harcolnak. 8 Előítéletekre, jogsérelmekre. 9 Alapelvekre.
