Századok – 2004
Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601
VEZETŐ MAGYAR DIPLOMATÁK A DUALIZMUS KORÁBAN 659 számunkra, ha egyáltalán, azért lehet érdekes, mert Konstantinápolyból a császár szolgálatából hazatérve a dualizmussal megbékélt Magyarországra öregemberként belesimult a hivatalos magyar politikába. A delegáció elnökeként azt cselekedte, amit a kormánypárt elvárt tőle.27 6 Hazafi lett, a Nógrád Megyei Múzeum Társulat egyik alapítója, Nógrád megye millenniumi története megírásának lelkes támogatója.27 7 Második fia27 8 , Tivadar az Andrássy alatt kezdő karrierdiplomaták közé tarozik. 1887-1894 Párizsban követségi tanácsos. 1894-96 stuttgarti, 1896-1905 müncheni követ. Hogy mennyire volt magyar? Külföldi szolgálatában természetesen annak tekintették, s maga is magyarként levelezett újságírókkal, tudósokkal, vagy akire éppen szüksége volt.279 1905-ben kissé sértődötten, mert nem sikerült nagyköveti állást szereznie nyugdíjazását kéri kifejezetten azzal a szándékkal, hogy Magyarországon politizáljon. 1906-07-ben a delegáció elnöke, alkalmas rá, komoly külpolitikai ismeretekkel rendelkezik, s ekkor már független, szabad emberként (nem hivatalnokként) fejtheti ki álláspontját. 1908-ban mint a koalícióval, (Apponyival és Andrássyval) rokonszenvező politikus egy tekintélyes német folyóiratban hosszabb írást publikál a dualizmus rendszeréről.280 A Deutsche Rundschau szerkesztősége kicsit mentegetőzik: nyilván vitatható nézeteket ad közre, mégis érdekes megismerni egy olyan kiemelkedő magyar államférfi álláspontját, aki őszinte szimpátiát érez Ausztria iránt. A Deutsche Rundschau kommentárja és Zichy cikke szinte egymástól függetlenül is figyelemreméltó. A Budapesten politizáló egykori stuttgarti, majd müncheni osztrák-magyar követet a lap olyannyira magyarnak tekinti, hogy szükségesnek látja leszögezni, „Ausztria barátja". Még fontosabb azonban, hogy Zichy, aki évtizedeket töltött közös szolgálatban, hazatérve — a koalíciós kormány idején (tehát amikor a „dualizmus továbbfejlesztése" kormányprogrammá emelkedett) — a közösügyes rendszerről a Bécsben elfogadottól lényeges elemeiben eltérő álláspontot fejt ki. Zichy szerint a közös külügyminiszter Ausztria és Magyarország meghatalmazottja, sőt estenként csak az egyik, vagy a másik államé.28 1 - Szó sincs tehát a két miniszterelnök felett álló birodalmi kormányról. Hosszan fejtegeti a két kiegyezési törvény egymástól eltérő voltát. A lényeges különbséget abban látja, hogy az osztrák delegáció által elfogadott költségvetési javaslat az uralkodói szentesítés után azonnal törvényerőre lép. Magyarországon viszont a közös költségvetést beépítik az országosba, és az csak a magyar költségvetés parlamenti elfogadása után, a magyar költségvetés részeként emelkedik törvényerőre. Tehát míg Ausztriában a delegációt törvényhozó hatalomnak tekintik, Magyarországon az csupán az országgyűlés különleges joggal felruházott bizottsága. A két ország törvényei közötti különbség abból ered, hogy Ausztriában a kiegyezés ellenére 276 Hosszú éveken át a delegáció korelnöke. 277 Vö. Zichy Ferenc levelezését Nagy Ivánnal. OSzK. Kézirattár, Levelestár. 278 Első fia, József (1841-1924) a Szlávy és a Bittó-kormányban földművelés - ipar és kereskedelemügyi miniszter. 279 Zichy Tivadar levelei OSzK, Kézirattár, Levelestár levelei Falk Miksának Uo. Fond IV 280 Graf Theodor Zichy, Österreich und Ungarn. In: Deutsche Rundschau XXXV (1908) 77-97, 208-226. 281 Lehetséges ui., hogy csak az egyik állam kössön szerződést idegen hatalmakkal (pl. vasúti csatlakozás, határkiigazítás vagy hasonló tárgyakban.)
