Századok – 2004
Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601
VEZETŐ MAGYAR DIPLOMATÁK A DUALIZMUS KORÁBAN 651 tározhatta Szögyény pályáját.23 1 Szögyény ott állt Rudolf teteménél Meyerlingben a kétségbeesett uralkodó oldalán. A búcsúlevél Szögyénynek szólt, nem a császári apának. És ő tudta mit kell tennie: olvasatlanul nyújtotta át az írást. Nem akarta tudni, vagy keresni az öngyilkosság okát, annak a lehetőségét is elhárította, hogy bárkit felelősség terhelne. Az első döbbenet után külpolitikai fejtegetésbe fogott, olyan magyarázatot konstruált, hogy Rudolf talán megrettent németellenes felfogása várható következményeitől, s azért vetett véget életének. Ebben a nem könynyű pillanatban bölcsebb volt, mint ami elvárható, olyan belső és titkos szövetséget teremtett Ferenc Józseffel, amit valószínűleg még a császár is valóságosabbnak érzett minden hivatali szabályzatban előírt viszonynál.232 S a Rudolf kapcsolat Szögyénynek nemcsak a bécsi, hanem a berlini pozícióját is befolyásolta. Bizonyosnak látszik, hogy a Rudolftól szerzett francia diplomáciai hírekről és a trónörökös francia kapcsolatairól saját miniszterén kívül a német nagykövetnek is, akivel rendkívül jó kapcsolatot tartott fenn, rendszeresen beszámolt. Amikor az ausztriai német nacionalista mozgalmak megítélése és kezelése tárgyában az 1890-es években Bécs és Berlin között permanens feszültség keletkezett, Szögyény nélkülözhetetlenné vált. Jó volt olyan osztrák nagykövetet tudni Berlinben, aki számára a német-magyar hegemónián épülő dualista Monarchia és diplomáciai szövetségi rendszerének változatlan fenntartása abszolút szükség volt, és aki magyarként távol állt az osztrák belpolitika konfliktusaitól. 1914 augusztusáig marad Berlinben, s amikor egy ízben hosszabb szabadságra készül helyetteséül megint csak magyart tervez Berlinbe küldeni a miniszter.233 Nemcsak Berlinben tartották számon a követ szűkebb hazáját. Gohichowskit azért nem küldik soha Pétervárra, mert mint lengyelt, az oroszok nem fogadnák szívesen. Mindig vitatták, hogy magyar, vagy osztrák diplomata alkalmasabb-e bukaresti követnek. A Ballhausplatz álláspontja általában az volt, hogy a román-magyar ellentétek miatt egy osztrák inkább megnyerheti a bukaresti kormány szimpátiáját.23 4 Amikor azonban 1899-ben Pallavicini János őrgrófot nevezi ki a császár Aehrenthal utódjának a román fővárosba, Petre Carp 235 nagytekintélyű román politikus azt mondja, jó, hogy magyart neveztek ki,23 6 Pallavicini legalább meggyőzi a budapesti kormányt arról, hogy ő sem juthat messzebb a sajátos magyar igények érvényesítésével. Tehát nyilvánvaló lesz, eddig sem az osztrák követek jóakaratú igyekezete hiányzott, hanem a magyar igények egyszerűen elfogadhatatlanok a román kormány számára.23 7 Pal-231 Brigitte Hamann, Rudolf. A trónörökös és a Lázadó (Budapest 1990) 328—357; Oskar Mitis, Das Leben des Kronprinzen Rudolf. Mit Briefen und Schriften aus dessen Nachlass (Leipzig 1928) 131. 232 Mitis, Das Leben des Kronprinzen Rudolf, 203-205. 233 1 9 12 végén Aehrenthal Mérey Kajetánt akarja ideiglenesen Berlinbe küldeni. Mérey Ambrózynak. MOL. P -1194 - 3. tétel. Ambrózy Lajos iratai. 234 Musulin, Das Haus am Ballplatz, 73-74 235 Petre Carp román diplomata és politikus; 1888-89 külügyminiszter, 1900-1901 és 1911-12 miniszterelnök. 236 Tehát Carp magyarnak tekinti Pallavicini János őrgrófot. Pallavicini valóban magyar állampolgár, de nem tud jól magyarul. Vö. Erich Würl, Die Tätigkeit des Markgrafen Pallavicini in Konstantinopel 1906-1914 (Wien 1951, Phil. Diss) 4-7. 237 Schönburg- Hartenstein Johann herceg, bukaresti követségi tanácsos Aehrenthalnak 1899. január 19-én Pallavicini kinevezésének bukaresti fogadtatásáról. Pallavicini Aehrenthal utóda a román fővárosban. Aus dem Nachlaß Aehrenthal, 157.
