Századok – 2004

Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601

648 SOMOGYI ÉVA egy római patríciussal kötött házasságot, s ez a körülmény növelné tekintélyét és befolyását a római társaságban. Apponyi Rudolf gróf szerepe tehát új jelentést kap. O, aki évtizedek óta apját követve áll a császári kormány szolgálatában, a dualista és alkotmányos átalakulás következtében, mint magyar kap új jelentőséget és súlyt, magyar volta biztosíthatja a magyar delegáció támogatását; nem ő változik meg, hanem a helyi értéke a diplomáciai apparátusban.217 Ha a szentszéki nagykövetséget magyaroknak szánta Beust a Kulturkampfot folytató osztrák liberálisok ellenében, még inkább szükség volt magyarokra a ber­lini követség élén. Korábban szóltunk arról, hogyan és miért vált meg Wimpffen gróf berlini állásától.21 8 Utódjául Károlyi Alajost nevezte ki a császár, hogy azután a háború kitöréséig mindig magyarok képviseljék a Habsburg Monarchiát Berlin­ben.21 9 A magyarok egyszerűen alkalmasabbnak tűntek a berlini állásra, mint az osztráknémetek, kevésbé volt problematikus a Német Birodalomhoz való viszo­nyuk. Az osztrákokban - éppen a legfelső rétegekben, az arisztokráciában és a bürokrata elitben vitathatatlanul tovább élt a Habsburg Monarchia egykori nagy­ságának reminiszcenciája, és az a gondolat hogy a németségnek a monarchiabeli bizonytalan helyzetéért Königgrátzet, a poroszokat terheli a felelősség. Állítólag Kálnoky külügyminiszter is mondott ilyesmit Bülownak.22 0 A két ország szoros diplomáciai szövetsége ellenére sem volt egyértelmű az osztráknémet bürokrata elit viszonya Németországhoz. S amikor Berlinben Bismarck után a Kettősszö­vetség új jelentést kapott, a pusztán diplomáciai szövetségen túl az újjáéledő össz­német szellem hordozója lett, az tovább terhelte a magukat „osztráknak" tekintő schwarzgelb bürokraták kapcsolatát a Német Birodalommal.221 A magyaroknak viszont nem kellett a német diplomácia eszmei-érzelmi motívumait személyes problémaként megélniük. S ezzel a helyzettel Berlinben is tisztában voltak. 1871-ben Károlyi ismerősként tért vissza a német fővárosba, oda, ahol 1860-tól 66-ig követ volt. 1862-ben neki mondta el Bismarck sokat idézett próféciáját (vagy fenyegetését), hogy Poroszország és a Monarchia viszonya a közeljövőben vagy javulni fog, vagy véglegesen megromlik. Ausztriának nincsen lehetősége arra, hogy „a német történelem fejlődésének gátat szabjon". Neki beszélt a „testvér­háború" lehetőségéről, arról, hogy nem szabad a német fejedelmek rokoni kap-217 Végülis nem Apponyi Rudolfot nevezi ki a császár Rómába, hanem Ferdinand Graf Trautt­mannsdorffot. 218 Wimpffenről: Hauschka-Hirsch, Felix Graf Wimpffen (1827-1882). 219 1871. december 10.-1878. november 3. Károlyi Alajos gróf; 1878. december 27.-1892. október 10. Széchenyi Imre gróf; 1892. október 24.-1914. augusztus 4. Szögyény Marich László (1910-töl gróf) a Monarchia berlini nagykövete. 220 Friedjung beszámolója Aehrenthalnak Bernhard von Bülow német külügyi államtitkárral (a ké­sőbbi birodalmi kancellárral) folytatott beszélgetéséről 1900. április 21. Aus dem Nachlaß Aehrenthal, 215. 221 A kérdés rendkívül gazdag irodalmából ld.rBirgitt Morgenbrod, Wien-Berlin und die „deu­tsche Kulturnation". In: Helmut Rumpier, Jan Paul Niedrkorn (Hg.), Der „Zweibund" 1879. Das deutsch - österreichisch-ungarische Bündnis und die europäische Diplomatie (Wien 1996) 27-344; Lothar Höbelt, Die deutschen Parteien, das Reich und der Zweibund. Uo. 345-364; Wolfgang J. Mommsen, Österreich-Ungarn aus der Sicht des Deutschen Kaiserreiches. In: Helmut Rumpier (Hg.), Innere Staatsbildung und gesellschaftliche Modernisierung in Österreich und Deutschland 1866/71 bis 1914. Historikergespräch Österreich- Bundesrepublik Deutschland 1989 (Wien, München 1991) 205-220; Helmut Rumpier, Das Deutsche Reich aus der Sicht Östem Ich-Ungarns. Uo. 221-233.

Next

/
Thumbnails
Contents