Századok – 2004
Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601
VEZETŐ MAGYAR DIPLOMATÁK A DUALIZMUS KORÁBAN 627 Arad megyei Mezey Sándor, vagy a Zemplén megyei Okolicsányi Sándor. Persze a későbbi években is kerültek a diplomácia szolgálatba közönséges nemesek, mint a külügyminisztériumban és külszolgálatban is jelentős szerepet játszott Mérey Kajetán11 0 , az erdélyi református nemesi családból való, eredetileg konzuli szolgálatba felvett Ugrón István, vagy a Nógrád megyei Velics Lajos, sőt a 39 vezető diplomata között két polgár is akad (5,1%): Kolossá Ferenc, egy Vas megyei ügyvéd fia, valamint Kánia Kálmán egy jómódú soproni ügyvéd fia.11 1 Bár a 39 vezető diplomata közül többen anyai ágon zsidó származású voltak,11 2 tehát nagyon is távol álltak attól, hogy megfelelő számú arisztokrata elődöt igazolhattak volna, olyan azonban csak egy akadt, aki apai oldalon származott zsidó (bankár és nagyiparos) családból: maglódi Wodianer Rudolf. Wodianer konzuli akadémiát végzett és a legkülönbözőbb balkáni állomáshelyeken konzuh szolgálatot teljesített, míg 1912-ben az uralkodó diplomáciai státuszba vette és sziámi követnek nevezte ki. Ha a fenti adatokat a Monarchia diplomáciai karának általános viszonyaival vetjük össze, az arisztokrata dominancia nem tűnik magyar sajátosságnak. A rendelkezésünkre álló vizsgálatok szerint a Monarchia diplomatáinak döntő többsége általában is nemes, sőt kifejezetten arisztokrata volt. A diplomáciai kar egészére vonatkozó elemzés ugyan Preradovich úttörő munkája óta nem született. О pedig kétségbe vonta a szakirodalomban közhelynek számító tételt a diplomáciai kar arisztokrata jellegéről. Szerinte a 19. század közepén a diplomaták 28%-a polgári eredetű volt, és ez az arány a világháborúig 44%-ra növekedett.113 . A kérdés szinte egyetlen monográfusa, Godsey, aki a világháború előtti évtized diplomatáiról tényleges és részletes felméréseket készített, inkább Arno Mayer felfogását erősíti, azt a nézetet, amely újraértékeli a preindusztriális európai elit szerepét a francia forradalomtól 1914-ig és mindenütt Európában nagyobb jelentőséget tulajdonít a tradicionális elitnek, tehát az arisztokráciának, mint az korábban szokás volt.114 Godsey nem elméleteket fejt ki, hanem nagyon is konkrét számokkal dolgozik, s azt állítja, hogy abból a 251 tisztviselőből, aki 1906 és 1914 között a külügyminisztériumban és diplomáciai szolgálatban tevékenykedett, mindössze 26 jött középosztályból és ebből a 26-ból is tízen pályájuk során nemességet szereztek, s a 110 Róla is részletesen írok az előző jegyzetben idézett Írásomban 128-129. 111 1933-1938 Kánya Kálmán néven magyar külügyminiszter. 112 Forgách gróf, Hengelmüller báró, gróf Nemes Albert. A kérdésről: William D. Godsey, The Nobility, Jewish Assimilation, and the Austro-Hungarian Foreign Service in the Late Imperial Era. In: Austrian History Yearbook XXVII (1996) 155-180, különösen 168. Godsey szerint az Aehrenthal-Berchtold korszak 163 diplomatájából 18 (11,04%) zsidó családi háttérrel rendelkezik. Ez megfelel a mi az egész dualista korszak magyar diplomatáira vonatkozó adatainknak (10,26%). 113 Nikolaus Preradovich, Die Führungsschichten in Österreich und Preußen 1804-1918 ^Veröffentlichungen des Instituts fur Europäische Geschichte Mainz, Wiesbaden 1955) 10-11. 114 Arno Mayer, The Persistence of the Old Regime: Europe to the Great War (New York 1981). A kérdésről érdekes vita zajlott 1990-ben a Geschichte und Gesellschaft hasábjain. Sonderheft 13 (1990) A diplomaták származási megoszlása Arisztokrata Arisztokrata címet szerzett Nemes Polgár Összesen 21 8 8 2 39 (53,9%) (20,5%) (20,5%) (5,1%) (100,0%)
