Századok – 2004
Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601
628 SOMOGYI ÉVA 163 diplomatából 12 rendelkezett polgári háttérrel.11 5 (Hasonlóképpen vélekedik Winfried Baumgart is,116 hangsúlyozva, hogy korántsem a Monarchia „elmaradottsága" volt az oka annak, hogy a diplomáciai kar oly kevéssé vált polgárivá - hiszen Nagy-Británniában is az arisztokrácia uralta ezt a testületet.) Bár Godsey számba vette a Monarchia utolsó időszaka diplomatáit, fogalomhasználata elég bizonytalan. Nem mindig von határt arisztokrata és nemes között és elmosódott középosztály fogalma is. Egyfelől ezért, másrészt, mert Godsey vizsgálata csak az Aehrenthal-Berchtold időszakra terjed ki, az összbirodalmi és a magyar adatok számszerű öszszehasonlításának nem sok értelme van, a tendencia hasonlósága viszont nyilvánvaló. Azt gondolom, hogy a diplomaták társadalmi hátterét árnyalhatja, ha a puszta származáson túl számba vesszük a család politikai hátterét, azt, hogy az apák milyen kapcsolatban álltak a birodalommal (az udvarral) a kiegyezés előtti évtizedekben (tehát a reformkorban és az abszolutizmus idején), ill. a közös kormányzattal 1867 után. Feltűnő hogy az arisztokrata diplomaták közül 15-nek (71,4%) az apja „bécsi" szolgálatban állt: 6 diplomata,117 3 magas rangú katona11 8 6 pedig a reformkorban ill. az abszolutizmus idején kifejezetten aulikus politikai-közigazgatási szerepet játszott.119 Az arisztokratává válók apái között egyetlen diplomata sincsen, mégis közülük ötöt (62,5%) méltán „aulikus" embereknek tekinthetünk. Hárman katonaként szolgálták a császárt, ketten pedig hivatali rangban.12 0 Ezek után feltűnő, hogy a közönséges nemesek közül csak egyetlen akad (12,5%), akit családi háttere predesztinált a közös szolgálatra,12 1 a többi apa rendszerint közönséges megyei hivatalnok volt. Mindez nem jelent többet, csak annyit, hogy amennyiben az 1870-es években Andrássy tudatos törekvése következtében a magyar diplomaták egy része új társadalmi közegből jön: az egykori megyei nemesség soraiból, ez egyben azt a tendenciát erősíti, hogy nemcsak társadalmilag, hanem politikailag is lehetőség nyílik a feltétlen udvarhű hagyományoktól való eltávolodásra, és arra, hogy a diplomata tanult12 2 szakember és ne csak az uralkodó személyes követe legyen. 115 William D. Godsey, Aristocratic Redoubt. The Austro-Hungarian Foreign Office on the Eve of the First World War. (West Lafayette, Indiana 1999) 18ÍT. 116 Winfried Baumgart, Europäisches Konzert und nationale Bewegung. Internationale Beziehungen 1830-1878. (München, Wien, Zürich 1999) 122-129. 117 Apponyi Rudolf apja Antal római követ, Somssich József apósa Szögyény-Marich László berlini nagykövet, Széchenyi Dénes apja Imre berlini nagykövet, s az ő apja is diplomata. Széchenyi Imre unokaöccse a kairói követ Széchenyi Lajos gróf; Zichy Tivadar apja pedig Zichy Ferenc konstantinápolyi nagykövet. 118 Hammerstein Arnold apja Adolf a német hadsereg tisztje, Pallavicini János őrgróf apja Arthur (a család Genovából származik) az osztrák császárt szolgálja, amint Szapáry Frigyes apja László is. 119 Ambrózy Gyula apja Gyula cs.kir. kamarás, Temes vármegye főjegyzője, Esterházy Pál apja Pál cs.kir. kamarás, Forgách János apja Antal magyar udvari kancellár a Schmerling-érában, Károlyi Alajos apja Lajos kancelláriai tisztviselő, Szécsen Miklós apja Antal alkancellár az abszolutizmus éveiben, kiemelekdő magyar ókonzervatív politikus, Zichy Ferenc apja József bihari főispán. 120 Burián István apja ugyan egyszerű nemes ember, apósa viszont Fejérváry Géza honvédelmi miniszter, Eperjessy Albert és Musulin Sándor apja katonatiszt. A Felsőausztriából származó Hengelmüller László apja Mihály váltótörvényszéki elnök és udvari tanácsos, Szögyény-Marich László apja Szögyény László udvari kancellár, fontos szerepet játszó magyar ókonzervatív politikus. 121 Mérey Kajetán apja Sándor közös pénzügyminisztériumi tisztviselő. 122 A szakképzés kérdésére alább részletesen visszatérünk.
