Századok – 2004
Tanulmányok - Honvári János: A mezőgazdasági nagygépek állami monopóliumának kialakulása I/39
A MEZŐGAZDASÁGI NAGYGÉPEK ÁLLAMI MONOPÓLIUMA... 63 Azt ma mái- nem lehet eldönteni, hogy előbb a gépeket szemelték ki és ezt követően kerestek valami mondvacsinált ürügyet az elkobzáshoz, vagy pedig a mezőgazdasági munkák „szabotálásáért" kiszabott börtönbüntetést tetézték teljes vagyonelkobzással. Valószínűleg mindkét eset előfordult. Mindenesetre tény, hogy az éber helyi szervek szállították az információkat az elkobozható gépekről. 1949. március 21-én a Zala megyei Földművelésügyi Igazgatóság helyettes igazgatója egy ÁVÓ-s főhadnagy és az Új Zala szerkesztője kíséretében „ellenőrzést" tartott Nagy Mihály kulák gazdaságában, ahol sok erő- és munkagépet fedél nélkül talált, „tudatosan" kitéve az időjárás viszontagságainak. (Mintha a gépállomásokon nem ugyanez lett volna a helyzet!) Emiatt az igazgatóhelyettes azt javasolta, hogy a gépeket „kártérítés nélkül" kobozzák el és a tulajdonost kötelezzék, „saját költségén" szállítsa be azokat a gépállomásra. A vármegye alispánja a gépeket részint annak alapján vette igénybe, hogy a tulajdonos nem teti eleget szántási kötelezettségének, részint pedig azért, mert a gépek „pusztulásnak vannak kitéve". Nagy Mihály a döntés ellen fellebbezést nyűjtott be a földművelésügyi miniszterhez. A fellebbezéshez csatolt mellékletekkel hivatalosan igazolta, hogy a szántási kötelezettségnek önhibáján kívül nem tudott eleget tenni, „mert úgy a járási felügyelőség, mint a környék Term(elési) Bizottságánál történő többszöri bejelentésemre és kérésemre szántási munkát biztosítani nem tudtak". Egy másik dokumentummal azt is igazolta, hogy a fűkaszákat és egyéb munkagépeket azért tárolta átmenetileg a szabad ég alatt, mert pajtáját a földhözjuttatottak kérésére átengedte takarmánytárolás céljára. Ahogy a pajta ürült, úgy rakta fedél alá a gépeket.10 6 A helyi körjegyző írásban igazolta, hogy Nagy Mihály állítása mindenben megfelel a valóságnak. Az elkobzott traktor visszajuttatását mégsem javasolta, ellenben kérte, hogy adják azt a Zalaszentgyörgyi Földműves-szövetkezetnek, mert ott azt „gazdaságosabban tudnák kihasználni". A „volt földesúrnak", okleveles gazdásznak vagyoni helyzete folytán esélye sem volt arra, hogy neki adjanak igazat.10 7 A földművelési miniszter a fellebbezést elutasította, bár а formákra gondosan ügyeltek. Ugyanis szántási kötelezettség elmulasztása miatt csak a traktort lehetett igénybe venni, ezért az alispánnak azt javasolta, hogy a többi mezőgazdasági gépet valamilyen más rendelet alapján vegye igénybe, sőt ötletet is adott erre vonatkozóan, amit a Zala megyei alispán meg is fogadott.108 Sokakat ítéltek el népi demokrácia elleni izgatás miatt. A mondvacsinált ürügyek alapján megrendezett büntetőperekben kiszabott börtönbüntetéseket teljes vagyonelkobzás kísérte. A cséplőgép konfiskálásához már az is elég volt, hogy 106 Az ellenőrök rosszindulatát bizonyítja, hogy kifogást emeltek teljesen roncs, évtizedek óta használaton kívül lévő gépek szabad ég alatt történő tárolása miatt is. Említést tettek pl. egy gőzkazánról, amit 1944-ben kivontak a használatból és a 60 éves matuzsálem értékesebb alkatrészeit ismeretlen tettesek már régen leszerelték. 107 A jelentés szerint nevezettnek 108 hold földje, 3 cselédje, 4 lova, 12 szarvasmarhája, 4 sertése, 3 malaca, sok mezőgazdasági gépe, darálója, 2 hintaja, 3 szekere és egy négyszemélyes DKV személygépkocsija volt. 108 A minisztérium azt javasolta, hogy a traktoron kívüli mezőgazdasági gépeket a 8880/1946. M. E. sz. rendelet alapján, vagyis a közellátás érdekét veszélyeztető cselekedet alapján vegyék el. A Zala megyei alispán 1950. április 24-én ennek megfelelő újabb határozatot hozott. (MOL XIX-K-l-x 51. doboz. Zalavármegye Földművelésügyi Igazgatóságának 1949. március 22-i jelentése az alispánhoz.)
