Századok – 2004
Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601
626 SOMOGYI ÉVA pedig bái-ó.10 7 Nyolc diplomata (20,5%) hivatali pályája során szolgálataiért kapott bárói, ill. grófi címet: a trencsénmegyei nemesi családból származó Burián István 1900-ban, mint athéni követ, a szintén nemesi családból való Epeijessy Albert pályája végeztével 1909-ben kap magyar bárói címet. Hengelmüller László családja apai ágon 1826-ban szerez nemességet, anyja viszont bécsi zsidó bankái- és nagyiparos családból való. Az alapjában polgárnak tekinthető ragyogó pályát befutott Hengelmüller 1906-ban washingtoni nagykövetsége idején emelkedik bárói rangba. A határőrvidéki katona családból származó Musulin Sándor sokévi külszolgálat után a minisztérium Balkán-osztályának vezetőjeként 1912-ben kap bárói címet. Müller László egy pesti német patikárius fia 1896-ban szerez nemességet, 1910-ben pedig, akkor éppen a Ballhausplatzon teljesít szolgálatot, emelkedik a magyar bárók sorába. A magyar nemesi családban született Szilassy Gyula francia svájci előkelő anyja döntése alapján tanulóéveit svájci és angol tanintézetekben töltve többé-kevésbé idegenként lép a külügyminisztérium szolgálatába. Több mint két évtizedes, a maga nemében sikeres pálya után 1918 májusában, néhány hónappal a Monarchia felbomlása előtt kap bárói címet. Szögyény-Marich Lászlót, aki két évtizedig képviselte császárát Berlinben 1915-ben tüntette ki Ferenc József grófi címmel. Végül Thömmel Gustáv katonatisztként 1880-ban kap osztrák bárói címet. Ez a hivatali szolgálata elismeréseként bárói (grófi) címet szerzett társaság nyilvánvalóan új szint jelentett a Monarchia diplomáciai szolgálatában; ők bizonyos értelemben self made maneknek tekinthetők: maguk csináltak karriert, nem hozták a családból az évszázados diplomáciai tradíciót, mint az Apponyiak, Esterházyak, Károlyiak, Pálffyak, Széchenyiek. Közülük Burián, Epeijessy, Müller László Andrássy Gyula külügyminisztersége idején kezdte pályáját és bizonyos értelemben Hengelmüller László is.108 Szögyény-Marich László — mint Kállay Béni barátja — Andrássy tágabb köréhez tartozott.10 9 - Tehát nyolc diplomatából öt. Andrássy külügyminiszter megpróbálta megtörni a tradíciót, hogy csak aulikus katolikus arisztokrata családok fiai adják a külszolgálatot, olyanok, akik legalább annyira kötődtek a birodalomhoz, mint a szűkebb Magyarországhoz. Egy sor nemesi-értelmiségi fiatalt vitt magával Bécsbe a minisztériumba és külszolgálatba is. Az itt felsoroltakon túl olyanokat is, akik pályájuk során sem szereztek mágnási címet, mint a Trencsén megyei birtokos nemesi családból való Ambró Béla, az Széchenyi Imre gróf (1825-1898) Apja Lajos gróf, diplomata, anyja Wurmbrand Paulai Franciska grófnő Széchenyi Lajos gróf (1868-1919) Apja Sándor gróf, anyja jobaházy Dőry Natália Szécsan Miklós gróf (1857-1926) Apja Antal gróf 1848 előtt kancelláriai tisztviselő, 1860-61 tárca nélküli miniszter, anyja Franz Lamberg gróf tábornok leánya Zichy Ferenc gróf (1811-1900) Apja József gróf, anyja Estreházy Amália grófnő Zichy Tivadar gróf (1847-1927) Apja Ferenc gróf, nagykövet, anyja Demblin grófnő Ambrózy Lajos báró (1868-1945) Apja Gyula báró, anyja báró Ambrózy Mára (egy unokatest- _ vér). Lajos 1913-ban grófi cimet nyer. Hammerstein Arnold báró (1854—?) Apja: Adolf báró, ny. főhadnagy, anyja báró Bánhidy Johanna Hoenning O'Carrol Ottó Freiherr (1861-1926) Apja Emil Freiherr, anyja gróf Deym-Strilez Anna 107 Csekonics Iván és Brusselle-Schaubeck Bódog grófok (bár ez utóbbi anyai ágon zsidó), Rubido-Zichy Iván pedig báró. 11)8 Ti. magyar minisztériumban Andrássy Gyula minisztersége idején 109 Somogyi, Vezető magyar tisztviselők a Ballhausplatzon 121-123.
