Századok – 2004
Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601
VEZETŐ MAGYAR DIPLOMATÁK A DUALIZMUS KORÁBAN 621 formalitás volt, hogy a Kaunitz palotában, a Ballhausplatzon a császári /láz86 és а külügyek minisztériuma székelt. Ferenc József a diplomáciát kiváltképpen udvari hivatalnak tekintette s itt különösen érvényt szerzett felfogásának, amiről oly sokan és sokat írtak, hogy előnyben részesítette az arisztokratákat, hogy ők eleve, születésük következtében közelebb álltak hozzá, mint akár a legkiválóbb, a trónnak fontos szolgálatot tevő polgárok87 . A bécsi udvar elzárkózóbb volt a polgársággal szemben, mint az angol, vagy akár a francia, s ez a diplomáciai kar arisztokrata voltát is erősítette. A diplomatát az uralkodó idegen uralkodók mellé rendelt követének tekintették a szó szoros értelmében. 1860 őszén, amikor II. Ferenc a szicíliai kettős királyság gyenge és a trónra alig alkalmas uralkodója Garibaldi vörösingesei elől a gaetai erődítménybe menekül, Széchenyi Imre gróf, Ferenc József követe porosz, szász és orosz kollégáihoz hasonlóan követi a királyt, majd, amikor erre ismét lehetőség nyílik, vele együtt tér vissza a szicíliai udvarba.8 8 A diplomáciai ceremónia nagyon határozottan a két udvar, a két uralkodó kapcsolatáról szól, s nem a két államéról. 1871-ben Károlyi Alajost kinevezik az immár barátira váltott berlini udvarba. Nyilvánvalóan megkönnyíti a kapcsolat újraépítését, hogy Károlyi a konfliktusok előtt is Ferenc József követe volt az akkori porosz udvarban, s ugyanattól a császártól kapott megbízólevelével tért vissza 1871-ben az akkor már német császári székvárosába.89 A kis német udvarokban fenntartott követségek a dinasztiák személyes kapcsolatának, nem az államok diplomáciai súlyának köszönhették létüket és jelentőségüket. Hiszen aligha lehetett többnek, mint udvari formaságnak tekinteni, amikor a Monarchia követe biztosította Schwartburg-Rudolfstadt hercegét, hogy császára milyen fontosnak tartja a két udvar kapcsolatát. A drezdai követnek kellett képviselnie a Habsburg császárt és királyt kilenc kisebb német udvarban, részt venni az udvari ünnepélyeken. Valójában azonban Drezdának is mérsékelt diplomáciai súlya volt. Am Ferenc József egy életen át személyes hálát érzett János szász király iránt azért, mert 1866 súlyos megpróbáltatásai idején mellette maradt, és emiatt a szász udvarral kitüntetett viszonyt ápolt. így lett Drezda kifejezetten az uralkodóhoz közel álló személyek állomáshelye, vagy olyanoké, akiket valamilyen (társadalmi) ok miatt nem bocsáthattak el a diplomáciai szol-86 1895-től a minisztérium a császári és királyi ház minisztériuma lesz. Goluchowski 1895. október 4-i felterjesztése szerint az addig használt titulus nem felel meg a fennálló államjogi viszonyoknak. Ennek megfelelően születik meg a legfelső elhatározás: „Ich habe Mich bestimmt gefunden zu verfügen, daß der Minister Meines Hauses von nun an den Titel eines »Minister des kaiserlichen und königlichen Hauses« zu führen habe." HHStA., AR. Fach 4, Karton 451. Organisierung 1/1. 87 Brigitte Hamann, Der Wiener Hof und die Hofgesellschaft in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts. In: Hof und Hofgesellscheft in den deutschen Staaten im 19. und beginnenden 20. Jahrhundert. Hg. Karl Möckl (= Deutschen Führungsschichten in der Neuzeit Bd. 19, Boppard am Rhein 1987) 61-78; Josef Schneider (Hg.), Kaiser Franz Joseph I. und sein Hof (Wien 1919) 36; Moritz Csáky, Adel in Österreich. In: Ausstellungskatalog „Das Zeitalter Kaiser Franz Josephs" (Grafenegg 1984) I 212-219. 88 Széchenyi Rechbergnek 1860. május 25; 1860 szeptember 24; Au. Vortrag von Beust 1867. január 27. HHStA., AR. Fach 4, Ältere Personalia, Graf Széchenyi. 89 VÖ. Rudolf Agstner, Von der österreichisch-ungarischen Boltschaft zum österreichischen Generalkonsulat Berlin. In: MÖSTA 45 (1992) 263-341, itt 264-265.
