Századok – 2004
Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601
618 SOMOGYI ÉVA ban, amíg 1879 januárjában egy nagy diplomáciai átszervezés során Károlyi Alajos utóda lett Berlinben.70 Károlyi Alajos 1866-ban akkor hagyta el berlini állomáshelyét, amikor császára megszakította a diplomáciai kapcsolatot Poroszországgal. Rendelkezési állományba került. 1871-ig várt, amíg ismét nagyköveti posztot kapott a német fővárosban. Nem hivatali állásra volt szüksége. „Bismarck kifejezetten megütközésének adott hangot, hogy Károlyi, a dúsgazdag mágnás, akiről az a hír járta, hogy birtokain annyi juhászt tart, mint ahány juhot mások, ismét magára akarja venni a hivatal igáját. «Nézze — mondta neki Károlyi —, délelőtt kilovagolok, délután látogatásokat teszek és a klubomban játszom egy parti whistet, este társaságba megyek, vagy magam fogadok vendégeket. Csak déli tizenkettő és egy óra között nem tudtam mit kezdeni magammal azóta, amióta a szolgálatból visszaléptem. Ezt az órát fogom most az irodámban akták aláírásával agyonütni."7 1 - S ha persze a magyarázatot Károlyi bonmotnak szánta, bizonyos, hogy ő maga éppúgy, mint Apponyi Rudolf, vagy Széchenyi Imre diplomata nagyurak, s nem beamterek voltak, őket nem lehetett egyszerűen „szolgálattételre a minisztériumba rendelni"72 Figyelemreméltó viszont, hogy ennek a generációnak nem arisztokrata tagjai sem teljesítenek minisztériumi szolgálatot; sem Hengelmüller Lászlót nem hívják Bécsbe, sem Rosty Zsigmondot, pedig ő maga ajánlkozott volna.7 3 Andrássy megpróbált szakítani a külügyminisztériumi tradícióval. Egy sor közönséges nemes fiatalembert vitt magával Bécsbe, szükségképpen olyanokat, akik az ő miniszteri kinevezésekor húszas éveikben jártak (az 1840-1850-es években születettek generációjából). Úgy tűnik azonban, hogy ezeket a nem különösen előkelő, s nem is nagyon gazdag fiatal diplomatákat sem rendelik bécsi szolgálatra, tehát Andrássy idején még merev a határ külszolgálat és bécsi hivatal között. Ebből a társaságból74 Okolicsányi teljesít Bécsben is szolgálatot. Andrássy mellett kezdi, a miniszter személyes stábjához tartozik, azok közé a művelt iijak közé, akiket a magyar miniszterelnökségről Andrássy kifejezetten azzal az indokkal és annak bizonyságául visz Bécsbe, hogy tehetséges és törekvő fiatalembereket meg lehet nyerni a közösügyes szolgálatnak. Dóczy Lajos, Vavrik Gábor, Gömöiy Antal, Péchy Imre társaságában kerül Bécsbe, csak velük ellentétben már az első években is többször küldi őt a miniszter ideiglenesen külföldi állomáshelyekre. 1878-tól kezdve pedig kizárólag diplomácia állásokat tölt be. Pallavicini János őrgróf — akit szintén Andrássy fedezett fel — szabályos külszolgálati pályát fut be, mégis két ízben Bécsbe rendelik. Az 1898-as évet tölti ott, aztán egy egészen rövid, de fontos időszakot, amikor 1911 tavaszán a már nagybeteg Aehrenthal külügyminisztert helyettesíti néhány hónapig. Goluchowski idején lépett szolgálatba: gróf Somssich József (1864-1941) gróf Szapáry Frigyes (1869-1935) 70 Diószegi, Bismarck és Andrássy, 328; Széchenyi Imre személyi anyaga: HHStA., AR. Fach 4, Karton 340. 71 Bernhard Fürst von Bülow, Denkwürdigkeiten. (Berlin 1931) IX 314. 72 Ahogyan a hivatalos szöveg hangzott. 73 Rosty Kállayhoz [1880] október 13. HHStA., Nachlaß Kállay, PA. XL. Karton 334. 74 Ld. 69. jegyzetet.
