Századok – 2004
Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601
606 SOMOGYI ÉVA igényt."1 7 Tehát a magyar állampolgárokat veszik számba. De hogy az állampolgárság számon tartandó minősítési szempont lesz, annak bevallása és akceptálása, hogy a nemzet felettinek óhajtott és hirdetett birodalmi bürokráciát mégiscsak nemzetek fiai, vagy legalábbis a két állam polgárai alkotják. A következő esztendőkben a közösügyes tárgyalások fontos tényezője a magyarok alkalmazása a külképviseleteken.1 8 A számtalan e tárgyban folytatott polémiából egyetlen, nagyon jellegzetes esetet említenék. 1903-ban Széli Kálmán magyar miniszterelnök azzal a kéréssel fordul Goluchowski külügyminiszterhez, hogy a romániai konzulátusokon nagyobb számban alkalmazzanak magyarokat, mert csak így érhető el siker abban a nagy akcióban, amelyet a Romániában élő magyarok megmentéséért indítottak.1 9 (Ez tehát a magyar kormány óhaja, s nem a delegációban feltűnni igyekvő, esetleg ellenzéki képviselőké.) Goluchowski terjedelmes válaszát20 a közös kormány elvi álláspontjának tekinthetjük2 1 : Nem kívánatos, hogy bizonyos konzulátusokon csak, vagy túlnyomó többségben magyar, vagy éppen osztrák állampolgárt alkalmazzanak. „És egyáltalán nem látom célszerűnek, hogy a közös hivatalnokok állampolgárságának túlzott jelentőséget tulajdonítsunk. Tárcám hivatalnoki karának mindig is legjobb hagyományai közé tartozott, hogy valamennyi közös hivatalnokot, legyen az akár osztrák, akár magyar állampolgár, az a kötelességtudat hatotta át, hogy mindkét állam polgárainak érdekeit ugyanazzal az igyekezettel és ugyanazzal a lelkiismeretességgel kell képviselnie. Különös gonddal fogok törekedni arra, hogy a közös tisztviselők kötelességének ilyen értelmezéséhez a jövőben is szigorúan és maradéktalanul ragaszkodjunk. Másrészt azonban a legnagyobb súlyt helyezem arra, hogy a Monarchia érdekeinek a külföld irányában történő közös képviseletét nemzeti szempontok ne kérdőjelezhessék meg." Goluchowski érvelésének első felében is határozott ambivalencia mutatkozik: a külkapcsolatok bizonyos szférájában adódhat olyan kérdés, amely egyik, vagy másik állam számára sajátos jelentőséggel bír. (Ezt a kereskedelem, a gazdasági külkapcsolatok terén egyébként a törvény elismerte, és Ferenc József sze-17 Hammersteint a különböző hivatalnoki kimutatások alkalmával mindig magyarnak tekintik, valószínűleg nemcsak magyarországi birtokai, hanem anyja jogán is (Bánhidy). Állampolgársága azonban korántsem volt eldöntött dolog. Hammerstein személyi iratai: HHStA., AR. Fach 4, Karton 123. A kérdésről alább részletesen szólunk. Ld. 313. jegyzetet. 18 1901 június 8-án Holló Lajos interpellációjára Szécsen Miklós osztályfőnök válaszol. A közös külképviseleteken kb. 30% a magyarok aránya. Azért nem nagyobb, mert nincsen több jelentkező. A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött és б felsége által 1901. május 20-ára Bécsbe összehívott bizottság naplója. 1904 február 16-án a delegációs vitában Ugrón Gábor interpellál a magyar konzuli tisztviselők tárgyában. Müller László azt válaszolja, nincsen elég magyar jelentkező a konzuli szolgálatra. A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött és б felsége által 1903. december 15-ére Bécsbe összehívott bizottság naplója. Ugyanez történik május 28-án, amikor Lovászi Márton interpellál. A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött és ő felsége által 1904. május 14-ére Budapestre összehívott bizottság naplója. 19 Széli Kálmán miniszterelnök Goluchowski külügyminiszternek 1903. április 6. HHStA., Politisches Archiv (PA.) I. K.630. V/14. 123/C.d.M. Romániai birtokvásárlásról van szó. 20 Goluchowski Szélihez 1903. április 25. Uo. 21 Az irat eredeti helyéről kiemelve abban a gyűjteményben található, (PA.I. K.630.) amely a nagyobb államjogi vitákat tartalmazza.
