Századok – 2004
Tanulmányok - Honvári János: A mezőgazdasági nagygépek állami monopóliumának kialakulása I/39
60 HONVÁRI JÁNOS amennyire és amilyenre a gépállomásoknak, állami gazdaságoknak éppen szükségük volt. íme néhány konkrét eset. A Vas megyei alispán 1949 tavaszán ideiglenesen igénybe vette Németh László cséplőgépét, ti. a felülvizsgáló bizottság jegyzőkönyve szerint a vasvári bércséplő gépe nem volt kijavítva. A tulajdonos fellebbezésében előadta, hogy a „nem szakértőkből álló bizottság lakásomon megjelenve azonnal a leltár felvételéhez kezdett, ahelyett, hogy a jogszabálynak megfelelően gépemet megvizsgálta volna. A felvett jegyzőkönyvben (a bizottság - H. J.) hibákat sorol fel, amelyeket minden vizsgálat nélkül önkényesen állapított meg." Vagyis nem bajlódtak a szemrevételezéssel, meg sem nézték a gépet, látatlanban sorolták fel a cséplőgép „hibáit". Németh állításainak igazolására „egy szakértőkből álló bizottság" kirendelését kérte, naivul abban reménykedve, hogy ez majd megállapítja azt, amivel feltehetően mindenki tökéletesen tisztában volt: gépe kijavítva, üzemképesen várja a cséplési munkálatok megkezdését. A miniszter az illető vagyoni viszonyairól és politikai meggyőződéséről kért jelentést. Ezekből megállapította, hogy Németh kulák és „klerikális befolyás alatt áll", ezért a fellebbezést elutasította, s a gépet immár véglegesen igénybe vette.94 Nagy Imre Tass, szenttamáspusztai lakos 1938-ban 5 fiútestvérével és a szülőkkel közösen vásárolt egy cséplőgépet. (Különösen a háború alatti konjunktúra idején volt jellemző az, hogy földdel egyáltalán nem rendelkező, vagy a marxista terminológia szerinti kis- és középparasztok összefogva, közösen vásároltak cséplőszekrényt, és abból éltek, hogy a környék gazdálkodóinak bércséplést végeztek. Az ötvenes években a munkásosztály szövetségeseit ugyanúgy kisajátították, mint a kapitalistákat.9 5 ) Nagy Imre a testvérek részét apránként megváltotta, így 1949-ben már egyedüli tulajdonosa volt a gépnek. A kifogástalan gépet a felülvizsgáló bizottság igénybe vette, mert szerintük a gép javításra szorul. „A véghatározatban foglaltak (ti. hogy nincs a gép kijavítva - H. J.) már csak azért sem felelnek meg a valóságnak, mert amikor a gépállomás emberei megjelentek az elvontatásra, megkérdeztem az egyik jelenlévőt, aki a felülvizsgálatnál is jelen volt, hogy miért viszik el, mire azt a választ kaptam, hogy »azért mert jó«". A 3 hold (!) saját és 25 hold kishaszonbérleten gazdálkodó bércséplő fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a nagy létszámú, szorgalmas család kitartó munkával és nem kizsákmányolással szerezte a gépet. Nagy Imre ekkor még bízott — a nagy-94 A vasvári járás főjegyzőjének 1950. január 15-i jelentéséből kiderül, hogy Németh családjának földtulajdona a 350 arany koronát ugyan nem érte el (267 arany korona volt), de a 25 holdas kulákhatárt mintegy 3 holddal túllépte. Hiába ajánlott fel a tagosítás során annyi földet a vasvári tsz-nek, hogy birtoka kikerüljön a kulákhatár alól, az MDP Járási Pártbizottság a cséplőgép visszaadását nem javasolta. (MOL XIX-K-l-x 51. doboz.) 95 A II. világháború alatt a traktorok és a cséplőgépek száma leggyorsabban az 5 holdnál kisebb birtokokon nőtt, tulajdonosaik kihasználták a bérszántás és bércséplés iránt növekvő keresletet. 1935-ban a 100 hold alatti birtokokon volt a cséplőgépek 66,4%-a, 1942-ben már 77%-a. (Estók János: Mezőgazdasági munkagépek elterjedése Magyarországon, 1920-1944. Statisztikai Szemle, 1995. augusztus-szeptember 743-744.) Hasonló tendencia figyelhető meg a traktorok esetében is, ti. 1925-ben az erőgépek negyede, 1935-ben fele, 1942-ben már 70%-a a 100 holdnál kisebb birtokkategóriához tartozott. Különösen gyorsan nőtt a traktorok száma az 5 hold alatti kisgazdaságokban, 1942-ben már e birtokkategóriához tartozott az összes erőgép közel 40%-a. (Estók János: A mezőgazdasági erőgépek elterjedése Magyarországon, 1920-1944. Statisztikai Szemle, 1995. december 1023-1024.)
