Századok – 2004
Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539
URALOM AZ URADALOMBAN AZ 1810-ES ÉVEKBEN 589 hozza: „Pukay György Erdődi Inspector Úr szorosan s Hivatallyából kegyelem nélkül való eleresztéssel lett meg fenyíttetés után arra intetett, hogy érdemén kívül nyert új hivatallyába kötelességeit az új Tiszti Oktatás szerint tellyesítse, másnak Hivatallyába magát ne keverje, s Kallasch Ignátz tiszttartót a tanácskozásokba is használja."167 Noha nem tudjuk, miért bukott meg Pukay, Mikéhez nyilván szoros kapcsolat fűzhette: el nem képzelhető a kezességvállalásnál egyértelműbb szolidaritásnyilvánítás. Ha a szolidaritás, amint azt a Pukay házához vitt termény jelezheti,168 tettestársi szilárdságot ért el, akkor Mike valóban jelentős előnyökhöz juthatott az alszámvevővel való cimboraság kapcsán. Helyi uralmát szilárdíthatta helyi segítőivel, a gazdával, a praktikánssal, a tőle függő bírákkal, kerülőkkel, feles-bérlőkkel, a formális, sokágú, és már ekkor is elég kifinomult számadás-ellenőrzéseknél pedig az exactor tartotta felette óvó kezét, az exactorális kancellistáról nem is beszélve. Ezt a pozíciót hívják a malomjátékban csiki-csuki malomnak, minden lépésben csak az egyik fél nyer, és kívülről a pozícióba behatolni nem lehet. Eddigi értelmezésünkben Mike segítői mint esetleges kisebb-nagyobb bűntársai jelentek meg, és a sort egy-két további esettel még bővíthetnénk is. Van azonban egy másik lehetséges értelmezés is. Ez jobban igyekszik kritikus távolságot tartani a szervezeti működéssel kapcsolatos mai, a szociológiai elmélet által is befolyásolt elvárásainktól, és az ezekhez az adott korban és ügyben a legközelebb álló gyám, Emánuel gróf perspektívájától. Eltávolodhatnánk a Mike-féle sikkasztásban érintett további személyek és Mike kapcsolatainak a gyám rendelkezéseiből a mi értelmező előfeltevéseink, elvárásaink segítségével rekonstruálható „leleplező" jellegű értelmezésétől. Történetünkbe illeszkedően azt lehet mondani, hogy a gyámé helyett tekinthetjük a kérdéses személyi kapcsolatokat (sőt, az egész Mike-ügyet) esetleg a régens nézőpontjából is. Ehhez legelső sorban is fel kell tételezni a régens jóhiszeműségét, azt, hogy bár vannak más szempontjai is, központi célja mégis a birtokigazgatás egyre racionálisabb és egyre jövedelmezőbb működtetése. Láttuk, vannak zavaró momentumok a régenssel kapcsolatban. Ismételt törekvése szinte minden megtévedt tiszt mentésére még egy olyan, szélsőséges értelmezésnek is teret nyújthat, miszerint a régens lenne a birtokigazgatásban történő visszaélések központja és feje. Mivel erre konkrét adat egyetlen egy sincsen, a továbbiakban ezt az értelmezési lehetőséget nem veszem figyelembe. Ha viszont ez nem így van, akkor a régens az eredményesség szempontjaitól vezéreltetve teszi azt, amit tesz. Valószínűleg úgy véli, hogy az adott emberállománynál jobbat sehol nem kap, és a meglévő állomány sem késztethető gyökeresen másféle tevékenységi módra. Ha ez így van, nincs értelme kiszórni a részeges és brutális, de nem túlságosan a maguk zsebére dolgozó tisztek egyikét vagy másikát, mert helyette hangzatos nevek ajánlásával lényegében ugyanolyan kvalitású más tiszteket kaphat csak. A sikeres igazgatás kulcsa ebben a szemléletben a korrupció u'7 OLK P 407. 1816. Nr. 538. Pukay kegyvesztésére más adatot egyelőre nem találtam. 168 OLK P 404. Nr. 52. p. 184. Vállaji gazda Rost Sebestyén vallja, hogy az uradalmi granáriumból kimérve, robotban két szekér búzát vittek az ispán vállaji házához, „mellyet oda haza nem lévén Ispány Ür egy asszonnyal Pukay Úr sógorához vitetett, ahonnat is ismét teremi...malomba küldetett."
