Századok – 2004
Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539
URALOM AZ URADALOMBAN AZ 1810-ES ÉVEKBEN 587 orgazdát, tehát Draskóczyt is ki kellett volna hallgatni, de erre persze semmilyen kísérlet nem történt. Ez már feltűnőbb, mint Csermák állattartása, annál is inkább, mert a Mike elleni vizsgálat idején kb. 44 éves Draskóczy pályáját addig is feljelentések és vizsgálatok kísérték. Az 1806-1808 körüli időből datálatlan, piszkozatként fennmaradt, első ellene folytatott vizsgálat tanúvallomásaiból egyértelműen kitűnik, hogy Draskóczy már mint nagyszokondi ispán sem kímélte a Károlyi-árvák vagyonát, továbbá, hogy a napszaktól függően rendkívüli brutalitással bánt az alája tartozó jobbágyokkal.156 Reggel és délelőtt még elviselhető volt, de délutánra berúgván, onnantól fogva már csak az öklével köszönt a szembejövőnek. A vizsgálat eredménye nem ismert, de az ispán karrieijét nyilván nem törte ketté, hiszen megtartotta állását. Következő alkalommal buzini gróf Keglevits Ágostonnak az 1812. év őszi gyámi visitatio]ánél tűnt ki Draskóczy, mint aki — öt másik tiszttel egyetemben — alkalmatlan tisztnek bizonyult, és jövő Szent György napig feltétlenül elbocsátandónak minősült.15 7 A régens „közben vetette magát" az elbocsátandó tisztek érdekében.15 8 A régens az 1813. március 18-án elkészült javaslatában az öt elcsapni kijelölt tisztből kettőt meg is mentett, az egyik éppen Draskóczy volt.15 9 Amikor Klobusiczky a részeges ispánt áthelyezni javasolja, éppen újabb vizsgálat folyik ellene, melynek eredményét, sajátos módon, éppen az addigra meghozott áthelyezési határozatra hivatkozva teszik ad acta. 160 A részeges ispán, aki, mint a többiek is, nem mindig tudja elkülöníteni a magáét az uraságétól, 1814 végére eleget halmozott föl ahhoz, hogy házvételre kéljen engedelmet — hiszen időközben hivatalba lépett az új gyám, gróf Waldstein-Wartemberg Emánuel, és a tisztek ingatlanszerzési korlátozásait újult buzgalommal igyekeznek betartani. Az engedélyt azonban nem kapja meg, mivel a házhoz föld is tartozik, „a mi a fel vett princípiumokkal ellenkezik".16 1 Három nappal a házvételre kért engedély megtagadása után Draskóczyt újabb kellemetlenség éri: Marinkás János fehérgyarmati gazda bevádolja őt is és a nagykárolyi ispánként előtte ott szolgáló tiszttársát, Sülleyt, az „uraságnak okozott tetemes károk miatt", mert állítólag mint „materialium felvigyázó" miattuk esett ki szol-156 OLK P 1531. Nr 1301. 157 OLK P 407. 1812. Nr. 743. 158 OLK P 407. 1812. Nr. 867. 159 OLK P 407. 1813. Nr. 155. A másik megmenteni javasolt tiszt a misztótfalusi tiszttartó volt, akit, noha Keglevits gyám alkalmatlan gazdálkodó tisztnek tartott, egyenesen nagykárolyi kerületi vice-exactornak helyeztetett át a régens. Draskóczyt ugyanekkor javasolja a régens Szaniszlóra áthelyezni. Lehet, hogy véletlen, de mégiscsak furcsa, hogy a régens a pettyes múltú tiszt helyébe egy másik „gyanús embert" akar helyeztetni, Nagy János dédai oeconomust. Erről a tisztről ismét csak Keglevits vizsgáltatja meg, hogy a dédai oeconomus hogyan szerezte három szőlőjét olyan hirtelen, és még a jobbik esetre is, tudni illik ha semmi nem derülne ki, azt parancsolja az oeconomusra nézve, hogy „új esztendőre nézve más helyre tétessék, mint ezen hirtelen szerzeménye végett gyanús ember." OLK P 407. 112. Nr. 358. Ehhez képest a régens a fenti 1813. márc. 18-i, 155. sz. rendelethez készült javaslatában a gyanús embert Draskóczy megürült helyére szaniszlói ispánnak lépteti elő. Nagy János 1818-ban is még szaniszlói helyén van. 160 OLK P 407. 1813. Nr. 201. 1813. március 23-án ez a határozat születik a vizsgálattal kapcsolatban: „El lévén a panasz az által intézve, hogy a panaszlott Ispány...más helyre tétetett légyen... az egész vizsgálat, levelek, tudományul szolgálnak." Draskóczy közben könyörgő levelet írt, kérve, hogy addigi szolgálatában megmaradhasson. A válasz a meghozott áthelyezési határozatra hivatkozik. Nr. 194. 161 OLK P 407. 1814. Nr. 1671. A gyám határozatának kelte Pest, 1814. dec. 14.
