Századok – 2004
Tanulmányok - Honvári János: A mezőgazdasági nagygépek állami monopóliumának kialakulása I/39
Л MEZŐGAZDASÁGI NAGYGÉPEK ÁLLAMI MONOPÓLIUMA. 59 A nagygépek műszaki állapotát a mezőgazdasági munkacsúcsok megkezdése előtt bizottságok vizsgálták felül, amelyek a kijavítatlan (leginkább azonban annak minősített) gépeket a tulajdonosoktól elkobozták és a gépállomásokra szállíttatták.9 0 1949-1950-ben még csak a traktorokat és cséplőgépeket, 1951-ben már az összes motoros meghajtású mezőgazdasági gépet határidőre ki kellett javítani a tulajdonosoknak.9 1 Esetek sokasága bizonyítja, hogy a felülvizsgálatokat a gépállomások gépparkjának kiegészítésére használták fel. A gépállomásokon 1949/1950-ben a traktorok számához képest kevés volt a cséplőgép, ezért a tavaszi gépszemlék idején leginkább a cséplőszekrényekre „szálltak" rá. Ezzel a módszerrel annyi gépet vettek el, amennyire a gépállomásoknak aktuálisan szükségük volt. Az AMG központi lapja 1950 tavaszán felszólította a gépállomásokat, hogy a cséplőgépek számát legalább annyival növeljék, hogy a traktorok 70%-a részt vehessen a nyári cséplésben. írott malaszt maradt azonban a figyelmeztetés: „Nyomatékosan hangsúlyoznunk kell itt, hogy cséplőgépparkunk növelésénél semmiképpen sem szabad gondolni a magángépek kisajátítására. Ez homlokegyenest ellenkezne Pártunk politikájával s az ellenség malmára hajtaná a vizet."92 A gyakorlat azonban egészen más lett. A Nógrád megyei gépállomások pl. 1950 nyarán 81 cséplőgépet kívántak üzemeltetni, de tavasszal még csak 36-tal rendelkeztek, ami a földműves-szövetkezeti „felajánlott" gépekkel együtt is csak kb. 52 db-ot tett ki. A tervhez képest hiányzott tehát még mintegy 30. Ezért felkérték az FM-et, hogy „a magáncséplőgépek felülvizsgálatára vonatkozó rendeletét a lehetőséghez képest mielőbb adja ki. Feltétlenül szükséges ugyanis, hogy a magáncséplőgépek felülvizsgálatával és a szükséghez képest a gépeknek a gépállomáshoz való beutalásával még oly időben legyünk kész, hogy a gépekkel még a rayonírozás előtt biztosan lehessen számolni".9 3 Ebből egyértelműen kiderül, hogy a felülvizsgáló bizottságok annyi és olyan fajtájú gépet találtak „hibásnak", 90 A gépek műszaki állapotát a községi népi bizottságok, a vármegyei közellátási bizottság és a elsőfokú iparhatóság ás a gépállomás küldötteinek bevonásával ellenőrizték. Az igénybevétel kiterjedt a cséplőgép összes tartozékára és a meghajtó motorra, erőgépre is. Térítés nélkül igénybe vette a bizottság azokat a cséplőgépeket is, amelyeknek tulajdonosa ellen cséplési bűncselekmény gyanúja miatt eljárás indult. (A rendelet szerint ha a bíróság a gyanúsítottat felmentette, az ideiglenesen igénybe vett cséplőszekrényt a tulajdonosnak vissza kellett adni, kártérítés azonban elmaradt haszon címén az illetőnek nem járt.) 2.050/1949. (III. 5.) Korm. sz. rendelet a cséplőgépek felülvizsgálatáról. Közli: Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye II. Minisztertanácsi és miniszteri rendeletek 1949. I. kötet. Budapest, 1950. 235. 91 Ekkor már a községi tanács VB-je ellenőrizte, hogy a mezőgazdasági erőgépeket (vontató, szántótraktorok), a traktoros munkagépeket (eke, tárcsa, kultivátor, vető- és műtrágyaszóró gép, traktoros és fogatos aratógép), cséplőgépet és tartozékait (herefejtő, bab, és borsócséplő, kazalozó), cséplőgépek meghajtására szolgáló erőgépeket, gépi meghajtású magtisztító és takarmányfeldolgozó gépeket (szecskavágó, szártépő, silótöltő, répavágó) stb. a tulajdonos 1951. március 1-jéig üzemképes állapotba hozta-e vagy sem. (16.152/1950. (XII. 20.) E M. sz. rendelet a mezőgazdasági gépek kötelező kijavításáról. Közli: Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye II. Miniszteri rendeletek 1950. Budapest, 1951. 1088-1089. 92 Gép- és Traktorállomás, 1950. május. Az újság a gépállomási cséplőgépek számának növelését a földműves-szövetkezeti cséplőgépek átvételétől, továbbá a felajánlott magáncséplőgépek kijavításától remélte. 93 MOL XIX-K-l-x 51. doboz. Nógrád megye közigazgatási bizottsága gazdasági albizottsága 1950. április 20-i határozata. (Kiemelés tőlem - H. J.)
