Századok – 2004
Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539
URALOM AZ URADALOMBAN AZ 1810-ES ÉVEKBEN 577 töltést kap, a gyám hajlik arra, hogy a gazdatisztek karát a tulajdonos ellen öszszeesküvő tolvajbandának nézze, és már csak ezért is különös elszántsággal próbálja meg érvényesíteni a pontos, racionális, fegyelmezett, „melléktekintetektől mentes" bürokratikus igazgatás ideálját. A kemény fellépést lágyítani akaró Klobusiczky régensre így automatikusan, vagy talán saját ambíciójából is, a valóságos élet bonyolultságára, az uradalmi gazdálkodást meghatározó, átalakítását korlátozó tényezőkre való hivatkozás marad. A gyám egyes intézkedései persze láthatóan megalapozatlanok illetve egyszerűen szőrözőek, néha kontraproduktívok. A-mikor például a gyám azt rendeli, hogy a tisztek az esetleges különbséget a próbacséplés alapján várt és a tényleg bejött gabona között saját zsebből tartoznak fizetni, mivel egyenes úton lehetetlen, hogy a tisztek a cséplés eredményeként mindig többet kapjanak, mint ami a próbacséplések eredménye lett, az ilymódon elsősorban a próbacséplés meghamisításában teszi érdekeltté a tiszteket.10 7 Abban azonban igaza van Waldstein-Wartenberg Emánuelnek, hogy egy végig nem vitt bürokratizálódás az igazgatás helyi képviselőinek egy közbülső, intermedier hatalom kiépítését, a központ és az igazgatott dolgok, valamint a személyek közé ékelését teszi lehetővé. Mike ügye, de a hozzá hasonló beosztású más tiszteknek az úriszéki és vármegyei fórumokat el nem ért, házon belül elintézett hasonló ügyei mind az ilyen köztes hatalmi pozíciók kiépítését jelzik. Funkcióját tehát akkor tölti be jól a gyám, ha teljes erővel tovább erőlteti az igazgatás bürokratizálódásának folyamatát. Az eszközök, amelyekkel a tiszteket megfogni igyekszik, a saját gazdaságvezetés tilalma, a meglevő tiszti gazdaságok fölszámolása, a házasodási és ingatlanszerzési engedélyek, valamint a „viseleti lajstromok", káderlapok rendszerének bevezetése, a számvevők létszámának és hatalmának megerősítése, továbbá az egyes uradalmaktól távolra, Pestre költöztetése a korabeli tudás szerint alkalmas eszközök a gyám céljának elérésére. 4/c. Klobusiczky Ignác A bonorum regenst 1806-ban még özv. Károlyi Józsefné nevezte ki Klobusiczky Ignác személyében. A Klobusiczky család a 17. században származott át Szatmárba, itt a század első felében alispánt, főszolgabírót adott a megyének. Ignác generációja már országos szerepeket kap: egyik bátyja fiumei kormányzósági helytartótanácsos, másik bátyja a szepesi városok adminisztrátora, majd szintén helytartótanácsos, a harmadikból 1806-ban egyenesen szatmári püspök lesz. Klobusiczky Ignác előbb a tiszántűli kerületi táblánál titkár, itt megismerkedhetett gróf Károlyi Antallal, a tábla bírájával is. Személyét éppúgy csak tevékenységéből tudjuk rekonstruálni, mint a gyámét. Fönnmaradt például a régens hosszú és Tartuffe-hoz méltóan szenteskedő levele az özvegy grófnéhoz, kinevezése alkalmából 1806. február 23-án.10 8 A levélben fontoskodó álszerénységgel tisztázza a hivatalba-lépés azon mozzanatait, amelyeket az özvegy grófné ajánlata nem tartalmazott. A fizetés, deputátum benne volt az ajánlatban, ezért a hat ló tartására adott deputátum (járandóság) mellett immáron semmi mást, csak éppen maguknak a lovaknak az uradalmi ménesből való biztosítását kéri, ezentúl a bir-107 OLK P 407. 1815. Nr. 2199. Nagykároly 1815 szept. 12-ről keltezett határozata a gyámnak. 108 OLK P 397/TV 1. Klobusiczky Ignác 1806 február 23-i levele.
