Századok – 2004
Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539
578 VÁRI ANDRÁS tokokon való utazásokra magának és embereinek külön ellátást, Károlyban tartózkodáskor a károlyi kastélykertből zöldséggel és gyümölccsel való ellátást kér, végül, a gyakori Pestre jövetel miatt, a pesti kétszobás lakását továbbra is üresen hagyni és számára fenntartani kéri.10 9 Félúton meg nem állva, olyan elvi kérdések kerülnek napirendre, mint például a címé, ahol is a jövendő főtiszt, bár ő aztán, mint írja, semmit nem ad a címekre, a direktor helyett mégis jobban szeretne a regens mellett maradni.11 0 A birtokigazgatás jövendő szerkezetéről csak később szeretne véleményt mondani, amikor — a vele kegyesen közölt elvek alapján — kidolgozza a saját magára vonatkozó instrukciót. Csak egy-két különösen fontos pontot szeretne már előre is tisztázni. Első ezek között, hogy mivel a szegényeken hathatósan segíteni csak az tud, aki a birtokokat bejárva, mindenféle emberrel találkozik, továbbá, mivel a segítség gyakran csak akkor eredményes, ha azonnali, és végül, mivel sok szegény számára még az úrnő kegyelméhez fordulás útja is el van zárva, felhatalmazást kér arra, hogy négy-öt forint készpénz, egy-két öl termény erejéig utólagos elszámoltatás, sőt beadott kérvény nélkül is oszthasson segélyt a rászorulóknak. A második pont, hogy mivel az ember Magyarországon „mind a bíróságok, mind a közigazgatás tisztségviselőit, különösen pedig a vármegyei urakat, kiknek legkisebbje is az uradalomnak éppúgy szolgálni, mint ártani képes, nyájassággal és vendégszeretettel és más lekötelezésekkel szükséges megnyernie", és ez esetben is a szükséges eszközöknek egyik pillanatról a másikra felhasználhatóknak kell lenniük, így a grófi família érdekében bizonyos emberek számára vadhúst vagy egyes esetekben maximum száz forintig készpénzt is ajándékoznia szükséges lesz. Mivel pedig elkerülhetetlen időnként, különösen a megyegyűlések alkalmával vendégségeket is rendezni, „engedélyt kérek, hogy költségeimet vadhússal és más naturáliákkal, melyek az uradalomnak készpénzébe nem kerülnek, kipótolhassam". A harmadik pontban pedig azt kéri, hogy bármilyen ellene beadott panasz, vád, vagy esetleg a grófnénál támadt gyanú esetében mindig hallgattassák meg ő is. A levélből nyilvánvaló tanulság, hogy a régens az özvegy grófné személyes bizalmi embere volt, és hogy ezt a bizalmi pozíciót kihasználva igyekezett a normális elszámolási kötelezettségeit amennyire csak lehet, lazítani. Ez a törekvés a bianco-csekkek, elszámolás alól való mentességek gyűjtésére már hivatalba lépésének percében nem sok jóval bíztat az igazgatás legfőbb vezetőjének várható példamutatását illetően. Ami a vármegyei embereknek szükséges ajándékokat illeti, az ajándékozás csakugyan szokásban volt, és azt 1813 után, az új gyám alatt is folytatták.11 1 Ha 109 A két szoba mellé kleine Küche und Nebenzimmerl is tartozik. Nem világos, hogy ez a Károlyi-házban van vagy külön lakást jelent. Az, hogy a két szoba használatával kapcsolatban arra is engedélyt kér, hogy Pestre jövetelekor feleségét is magával hozhassa, arra utal, hogy egyfajta szolgálati lakásról van szó, ezek szerint valószínűbben a Károlyi-házban. 110 „A régens" címzést avval indokolja, hogy azt a Károlyi-birtokokon már korábban is használták. 111 „Tudva vagyon Nagyságodnál hogy a melly Bírák előtt a M. Famíliának pörei vannak, azokat valamivel le kötelezni nem tsak illendő, hanem szükséges is. A legközelebb le folyt N. Szathmári Vármegyei fiximok {?> alatt, mind a Szuhányi, mind a Lubi és Gáspár Processusokban, ámbár nem meritoriális, de még is az Uraság részére favorábilis Sententiák hozattak, Eötvös Sándor V Ispány, és Csoba János Szolga Bíró által...Ezeket tehát valamivel le kötelezni illendőnek ítélvén - Az elsőnek
