Századok – 2004
Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539
566 VÁRI ANDRÁS kapott, de az engedély mégsem pusztán szóbeli, hiszen ott van a „dominiális jegyzőkönyv"-ben.) Az ilyen durva megsértését a perbeli felek jogegyenlőségének az uradalom a megyével szemben már nem meri még egyszer megcselekedni, a dominiális jegyzőkönyvben az ispán által hivatkozott engedelem megtaláltatván, a saját házára uradalmi fával, robottal stb. való téglaégetés vádja alól is föloldoz -zák. Eddig a pontig az uradalom keresete 11 000 forintot meghaladó volt, az úriszék 2148 forint elmarasztalást, convictivat ítélt meg, ami alól a megye székén az ispánt immáron egészében fölmentették.7 5 Ispán és prókátora valószínűleg örömujjongásba törtek ki. Túl korán. A következő pontban ugyanis a megyei bíróság kétségen kívül jogosnak ítélte az ispán állatainak elkobzását, mégpedig tekintet nélkül eredetükre, és arra, hogy kinek a takarmányán tartotta őket az ispán. Eredetileg a felperes az állatok elkobzásának jogosságát nem is akarta ítélet alá bocsátani, mivel, mint állította, az állatokat a birtokos instrukciójának világos tilalma ellenére tartotta az ispán, a confiscatio tehát az instrukcióban büntetésként kiszabva lévén, ez nem kíván ítéletet. A mellékelt, gróf Károlyi Józseftől származó, datálatlan utasítás ezt az állítást alátámasztja, Mike védekezése, hogy az utasítás kibocsátásakor még nem állt uradalmi szolgálatban, később pedig ezt az instrukciót nem mutatták meg neki, enyhén szólva nem meggyőző.76 Az uradalom keresete azt feltételezte, hogy Mike állatait folyamatosan az uraság takarmányán tartotta, az uradalom által fizetett külön bojtár vigyázása mellett, legelőbért soha senkinek nem fizetve. Noha nem tudják megállapítani Mike állatainak számát az egyes évekre, „diametrális calculus"-1 vagyis átlagszámítást készít a számvevő, ennek alapján számolja a takarmányigényt, illetve annak árát, ezért kéri a kárpótlást az ispán marhája által megevett takarmányért is 15 475 Rft összegben.77 Ezt már az úriszék sem tudta egészében elfogadni. Az uradalom nyilatkozata szerint ítélet alá nem bocsátott marhaelkobzást kéretlenül is jogosnak ítéli, megjelölve egyben azt is, hogy mihez nincs ítélet nélkül joga a birtokosnak, ti. alkalmazottai vagyonának elkobzásához. Jogosnak az úriszék azért ítélte az elkobzást, mert az ispán marhatartása egyértelműen ütközött az instrukcióval, továbbá, mivel az állatokat uradalmi eredetűnek és — az ispán szénavásárlásainak korábbi volta miatt — az uraság szénáján tartottnak lehet vélni.7 8 Hozzáteendő, hogy a 75 Az uradalmi kereset 11672 Rft, ld. uo. 302. Az úriszéki ítéletben (uo. 835 passim) nem látom külön kimutatva, mely tételek azok, amelyeket a felperesi kereset dacára nem ítélnek meg még itt sem, de az ötszörös különbség az uradalom által kért és kapott összeg között jelzi, milyen vastagon fogott a pert vivő két uradalmi komisszár, Lubinszky és Ottrokóczy irónja. 76 Károlyi József instrukcióját ld. uo. 339-340, további, részleges instrukciók, melyekkel szemben Mike joggal hozza föl, hogy azok vagy csak a disznótartásra, vagy csak a tisztek állatainak külön nyájban járatására vonatkoztak, uo. 340-343. 77 A követelt összegre ld. uo. 303. 78 A valóságban a különböző széna vásárlások vagy jóindulatból való szénakészítések ideje, helye, mennyisége: 6. sz. tanúsítvány 5 öl széna 1810-ben Fábiánházán, 7. sz. 3 kalangya széna 1811-ben Fábiánházán, 8. sz. 1811-ben 6 szekér, 1812-ben 8 szekér széna Fábiánházán, 9. sz. 3 szekér 1809-ben Fábiánházán, 10. sz. 1814-15 telén öt kalangya széna és egy kazal árpaszalma Kéren, de csak fábiánházai nótárius bizonyítja, 11. sz. 14 szán szénát az ecsedi lápon, ecsedi lakosoktól, idő megadása nélkül, csak a fábiánházi bírák és nótárius tanúsítják, 12. sz. egy 6 öles kazal széna
