Századok – 2004
Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539
552 VÁRI ANDRÁS Aki viszont vallomásában már az első úriszéken is támogatja ezt az állítást, az a gazda. A korábbi oeconomus 1816 augusztusában az úriszék előtt az 1815. évi uradalmi vizsgálat alkalmával tett vallomása jelentős részeit módosítja, köztük egészen konkrét adatokat is. Azt vallja például, hogy 1814-ben Mike András ispánnak csak 14 lova volt, az első vizsgálat alkalmával „az investigans Urak előtt 20 darab lovat ijedtében vallott a Tanú, mivel azon Urak által fenyegettetett." Ez bizony nem csekélység. Igaz lenne? Rothweiler tanúságának értékét nem könnyű megállapítani, hiszen százféleképpen érintett maga is az ügyben. A birtokigazgatás és a gyám Mike cinkosaként kezeli, ezért bocsátották el. A cinkosság egyrészt magától értetődően igaz, hiszen a gazda volt Mike tetteinek legközvetlenebb végrehajtója és segítője. Az viszont, hogy ezt a szerepet hogyan értékelik, úgy, mint egy parancsnak alávetett végrehajtói szerepet vagy úgy, mint egy zsákmányban osztozó cinkosi szerepet, nem eleve eldöntött. Az első, 1815 augusztusi uradalmi vizsgálatkor a vállaji község a Mike ellen beadott vádak mellett egy „Rotveiler György Gazda ellen való be adást" is készít, a tizenkét esküdt aláírásával, melyben tizenhárom tanú tanúskodik a gazda (és kisebb részben a kancellista) vétkeiről. Augusztus kilencedikén, a beadvány keltét követő napon az uradalmi vizsgáló tisztek aláíratnak vele egy teljesen általános beismerést, majd szeptemberben az S ellene szóló vádak tanúit is meghiteleztetik, megeskettetik a megyei közegek.38 Legalábbis ebben az első szakaszban a gazda ugyanúgy célpont, mint az ispán. Logikus lenne, ha saját bőrét mentendő, megpróbálna együttműködni a vizsgálattal. Lehet ilyen együttműködés jele, hogy amikor a vállajiak által Mike ispán ellen írt feladás pontjait elébe teszik a gazdának, ő egy-két kivétellel „meg ösméri és bizonyítja" azokat.39 Mindenesetre Rotweiler kooperációját, ha lehet a fenti beismerést annak nevezni, nem vagy nem eléggé méltányolják, elbocsátását nem vonják vissza, másik állást uradalmi szolgálatban nem kap. Talán ez is belejátszik a fent idézett, az uradalmi vizsgálatot merészen vádoló, az ispánt mentő tanűságtételébe a konfliktus második, űriszéki szakaszában. A vizsgálat esetleges erőszakosságait azonban erre az egy vallomásra alapozva az úriszéken nem lehet napirendre tűzetni. A megyei bíróság, ahová Mike az úriszékről fellebbez, szintén nem foglal állást Mikének ezzel az állításával kapcsolatban, dacára a közben, 1817 februárjában Mike részére e tárgyban megejtett vizsgálatnak. Az erőszakos vallatás vádjának láthatóan reménytelen elfogadtatásánál erősebben igyekszik az ispán az általa személyes ellenfeleinek tartott tanúcsoportnak annak, hogy a vizsgálatot máshol tartották. A vizsgálatban kiderült, hogy a vállaji r.k. pap már régóta bíztatta hol egyik, hol másik vállaji esküdtet a falu fóllázítására Mike ellen. Az is bizonyos, hogy a vizsgálatot a plébánián tartották, és a tisztek eléggé szuggesztíven kérdeztek, a közvetlen fenyegetést illetve a testi bántalmazást viszont nem sikerült bizonyítani. Van ugyan, aki azt vallotta, hogy vallomástétele előtt az alfiskális kilátásba helyezte neki, hogy csak vasra verve mehet majd el a plébániáról, de az alfiskális szerint ez csak arra az esetre szólt, ha az illető nem az igazat vallaná. 38 Uo. 87. 39 Uo. 165. Amit Rotweiler nem ismert el, azok a pontok voltak, „amellyek a Nkárolyban eladás végett hordott Életekről" szóltak, a vallomások szerint ugyanis az ispán által Károlyba hordatott uradalmi gabonát a gazda adta ki a magtárból, padlásról. A pontok megismerése Rápolthi Nagy György szolgabíró előtt történik 1815 augusztus kilencedikén, ami a megye közegeinek figyelemre méltóan korai, az uradalmi vizsgálattal majdnem egyidejű bekapcsolódását jelenti.
