Századok – 2004
Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539
URALOM AZ URADALOMBAN AZ 1810-ES ÉVEKBEN 549 állítva, a szeptember 14-én kezdődő authenticatio, vallomásaik esküvel való megerősítése alkalmával ezeket már a megye közegei jelenlétében hallgatják ki.2 7 Az ispán azonban, úgy tűnik, mégsincs teljesen magára hagyatva. A fábiánháziak mentő tanúsítványai mellett különös figyelmet érdemel mind a három helység bíráinak közös tanúsítványa. Eszerint a majorsági táblákon termett keresztek, illetve a réteken termett szénaboglyák megolvasásánál, próbacsépléshez a keresztek kiszedésénél, a próbacséplésnél mindig jelen voltak a bírák. A tanúsítás vágya itt sem egyformán erős a községekben: Fábiánházáról az 1808 és 1815 között bíróságot viselt három személy és a nótárius írja alá, akik eddig is az attestátiók egész tucatját produkálták. Mérkről az 1811 és 1815 között bíráskodott három személy és a nótárius, de Vállajon csak az 1811 és 1815 közötti két bíró írja alá, a nótárius nem. Ez még így is elég meglepő, tekintve, hogy mindkét község napokkal előtte adott be feladást Mike ellen, és bár a vállaji bírák nem, de az itt aláíró Orosz András hivatalbéli mérki bíró például a feladást is aláírta, meg most a mentő tanúsítványt is, noha persze nem ugyanazokra a pontokra vonatkoztatva. Úgyszintén változik a községi kontroll ereje az egyes munkafázisok tekintetében is. A betakarításnál és a próbacséplésnél a „kontrolléria" meglétét teljes határozottsággal állítják. A keresztek kiszedésére vonatkozóan még tódítják is a bírák az ispáni egyenesség hírét, mondván, hogy a kisebb kévéket félrevettette, csak „normális" kévéket engedett próbacséplésre. Viszont: „A csűrbeli nyomtatásról pedig a Vállai és Fábiánházi Ullyabb és régibb Bírák Hit letételek után azt agyák elő,... hogy ők gyakran és többnyire jelen szoktak lenni a Csűrbe a mérésen de nem mindenkor mert esik meg Nállok nélkül is."28 Talán még ennél is feltűnőbb, hogy a két, fenti kérvényt aláíró vállaji bíró arról ad bizonyságlevelet, miszerint ők és velük helységük lakosai Mike Andrásnak ,,a Vállaji határon lévő Qvartély Háza után lévő mindenféle Földjeit tulajdon jó akaratunkból áldomásért szántottuk". Ezt az esküvésnél, authentications! változtatás nélkül fenntartják, de az 1816. november 4-én kezdődött úriszéken, ahol a tanúkat ismét megesketik, módosítják. Itt a régi bíró már „tsak saját maga felőli, nem pedig a Hellység nevében bizonyítana", az aktuális vállaji bíró pedig úgy világosítja vallomását, hogy nemcsak ő, de „több lakosok is dolgoztak az Ispány részére jó akaratból".29 Azt azonban itt már nem állítja, hogy ez mindenkire állna. 3/b. A tárgyalások és a Mike-ügy félfordulata Az első úriszék előtt 1816 augusztusában fordulat következik be. Az úriszék elnöke a Károlyiak régense, gróf Klobusiczky Ignác, tagjai négy megyei táblabíró, a Károlyiak kerületi főfiscalisa és uradalmi számvevője, az úriszék jegyzője pedig nem más, mint az eredeti vizsgálatot végző kerületi alfiscalis, Lubinszky Antal. Az úriszék első napján, az úriszék legelső döntése alapján a vádlott Mike megkapja a vallomások teljes jegyzőkönyvét. Sőt, az úriszék elvi szinten szögezi le, hogy a vádakat azok „próbáival", bizonyítékaival együtt a vádlottal mindenkor teljes ter-27 OLK P 404. Nr. 52, p. 249-252. 28 OLK P 404. Nr. 52, p. 150. 29 Uo.
