Századok – 2004

Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539

542 VÁRI ANDRÁS szedte, a következő években azonban növelte majorsági szántóit. Mindez megszaporította a tisztek számát és feladatait. A vállaji ispánsághoz három falu (Vállaj, Mérk, Fábiánháza) egész birtoka, Ecsed mezőváros és négy ezer-kétezerholdas erdős puszta (Pusztaterem, Nagyfenék, Porháza, Kisecsed) tartozott. A helységek legfontosabb adatait a 2. táblázat mutatja be, összehasonlításul Nagykárollyal együtt:7 2. táblázat: A nagykárolyi uradalom egyes helységei az 1827. évi birtokosztály szerint Helységnév Szántó kir. hold/ egész telek Rét kir. hold/ egész telek Úrbéri telkek száma Telkes jobbágyok száma Házas zsellérek száma Házatlan zsellérek sz. Évi tiszta jöved. Ft Lakosok nyelv és vallás szerint Nagykároly 26 12 288.75 490 755 310 12421 RC, Ref, Lut, О, Ro Vállig 26 12 35.50 71 57 18 1842 RC-Sch Mérk 26 12 47.88 108 60 17 1919 Ref-M, RCSch, О Fábiánháza 28 12 42.75 152 14 16 1931 Ref-M, О I I Nagyecsed n.a. n.a. n.a. 201 0 0 288 Ref-M J Jelmagyarázat: Ecsedet nem írták össze az úrbér-rendezéskor. RC - katholikus, Ref - református, Lut - lutheránus, О - orosz, illetve görög egyesült vallású, Ro - görögkeleti, illetve román, M - magyar, Sch - sváb. A vállaji ispánságban 1810-ig csak Vállajon volt majorsági szemtermelés. A 3. táblázat az 1827-es birtokfelmérés eredményeit mutatja. Eszerint az 1810-es években mind Mérk és Fábiánháza remanentiális (uradalmi maradvány) földjei, mind pedig a Kisecseden kívüli három puszta árendában voltak. Kisecseden 1810-ben szántottak először az uraságnak, addig az ecsediek használták, de az egész területet nyilván fokozatosan vették csak művelés alá. 3. táblázat: A vállaji ispánság az 1827. évi birtokosztály szerint Helység neve Összes telkek száma Remanentiáli s föld, kis hold Majorsági szántó, kis hold Majorsági erdő, kis hold Falu erdeje, kis hold Major, kaszáló, kis hold Urad. saját legelő, kis hold 1 Vállaj 37 0 249 307 798 50 0 1 Mérk 50.88 352 0 562 0 0 0 Fábiánháza 45.75 500 0 69 0 82 0 Nagyecsed n.a. 0 0 0 0 0 0 I Kisecsed p. 0 0 2776 0 0 0 0 I Nagyfenék p. 0 0 0 1667 0 0 0 Pusztaterem p. 0 0 200 1617 0 71 400 Porháza p. 0 0 0 2521 0 0 0 A vidék talaja termékeny feketefóld, csak északi részén, Fábiánházánál megy át rozstermő homokos talajba. Itt viszont a gabona mellett jelentős dohánytermelés is volt. Legelőnek a falvak a pusztákat bérelték, illetve a pusztákon szükséglegelőnek az Ecsedi-lápot is használhatták. Összefoglalóan: változatos gazdálkodású és jómódű vidéknek lehet tekinteni a vállaji ispánság vidékét. Az 1810-es évek — történetünk évei — viszont rossz 7 Forrás: Károlyi birtoktört. egyes helységekre vonatkozó adatai, a nyelvre és vallásra Szirmay Antal: Szathmár vármegye fekvése, történetei és polgári esmérete. I-П. riuda 1809-1810.