Századok – 2004
Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539
URALOM AZ URADALOMBAN AZ 1810-ES ÉVEKBEN 543 termésű éveknek számítanak, és az ínség a Károlyi-birtokokon is jelentkezett.8 Azt persze nem lehet pontosan megmondani, végeredményben milyen nyomás alatt állt, illetve a szűkösség milyen szintjén folyt e vidék gazdálkodása történetünk éveiben, azaz 1810-18 között. 31a. Mike András ispán elleni vizsgálatok és perek, 1815-1818 Az első vizsgálatot egy, a Károlyi-birtokokat a kiskorú Károlyi-fiúk helyett igazgató gyámhoz, gróf Klobusiczky Ignáchoz intézett bejelentés, feladás (delatio) váltotta ki 1815 augusztusában. A feladás szerzője Schneider Mátyás, korábban Vállajon, az idő tájt már Mérken kocsmáros.9 A feladás írásban, részletes és konkrét adatokkal történt, az egyik első kérdésként mégis az merül fel, hogy miért kapott olyan jelentős figyelmet — a bevádolások nem voltak éppen ritkák.1 0 Az elrendelt vizsgálatot két főtiszt, Ottrokóczy központi számvevő (centrális exactor) és Lubinszky nagykárolyi kerületi alügyész (vicefiskális) végezte 1815. augusztus 7-én és az azt követő napokon át, a helyszínen.11 A vizsgálatban a következő pontokról kérdezték a tanűkat: 1. Tudja-e a tanú, hogy Mike András 1813. esztendőben a hetehegyi erdőn vágatott és urbariális erővel, vagyis a jobbágyok robotjával a vállaji udvarba behordatott épületfákból kifaragtatott gerendákat az akkoron épült nagykárolyi házához hordatta a mérki és vállaji lakosok által? Továbbá, hogy az uraság mészgödreiből Vállajról hordatott azon házához oltott meszet? Mennyit? Igaz-e, hogy 75 ezer téglát égettetett a nagykárolyi téglavetőben a somosi erdőből hordattatván azoknak égetésére az ölfát? Fizetett-e ezekért? 2. Igaz-e, hogy az ispánnak 40-50 darabból álló ménese, ugyanakkora gulyája, 500 darab juhai vannak, melyeket mindig az uraság takarmányán tartott? Hány disznaja volt? 3. Hogy szerezte az ispán ezen marháit? 4. Kicserélte-e saját marháit az uraságéval? 5. Eladott-e az ispán 1814-ben 1300 köböl életet Ludescher Xavérius csanálosi lakosnak, és igaz-e, hogy ezenfelül még 25 000 forint értékű életet árult ugyanaz évben? Vette-e azt az életet? Mennyit vett és mennyiért adta el? 6. Tudja-e a tanű, hogy az „Ispány a M. Uraság részint majorsági, részint remanentiális árendás földjeinek javát maga kaszállya, azokat urbariális erővel dolgoztattya?" Ha igen, mennyit és melyik határban? 7. Tudja-e a tanú, hogy az ispán nyolcvan köböl tengerit a serházban megmorzsoltatván, azt éjszaka idején a gazdához áthordatta, és onnan el is áruitatta? 8 Igaz, nem elsősorban a legjobb földű nagykárolyi, hanem az erdődi és misztótfalusi uradalmakban. Vő. pl.: P 407. 1816 Nr. 883, az erdődi kerületi inspectorátus 1816 márc. 20- kelt jelentésével a nyomorról és éhínségről, a lakosok gabonasegély iránti kérvényeiről. 9 A feladás szerzőjéről azt tudjuk, hogy a vállaji kocsmárosságra áhítozott. Másrészt egy későbbi, 1815. szeptemberi 5-ei „Mike András ellen tett vallásai Mérk Helységének" Országos Levéltár Károlyi Ív., (továbbiakban OLK) P 404. Nr. 52, p. 257-263) egyebek mellett tartalmaz egy panaszt arról, hogy „ifj. Snaider Mátyásnét midőn Vállajon dolgozott, a hajdú nagyon megverte, pedig az Asszony terhes volt... „ (258). Ez talán a delator Schneider menyével azonos. Megverettetésére tanút állítani, mint szept. 14-én a szolgabírónak kijelenti, nem tud. 10 OLK P 404. Nr. 52, p. 3. A delatio P 407. 1815 Nr. 1701 bejegyzésből tudható, hogy a gyám a delatio-ról 1815 aug. 3-án döntött, kiküldvén a vizsgáló tiszteket. 11 OLK P 404. Nr. 52, p. 5-61.
