Századok – 2004
Tanulmányok - Honvári János: A mezőgazdasági nagygépek állami monopóliumának kialakulása I/39
Л MEZŐGAZDASÁGI NAGYGÉPEK ÁLLAMI MONOPÓLIUMA. 53 Hont János ment, aki szorgalmazta, hogy az állam kedvezményes hitellel támogassa a tsz-ek kisgép-, stabilmotor- és fogatoseszköz- vásárlását. Támogatta a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó közös gazdaságok kertitraktorvásárlását is. A magyar járműipar egyik exportcikkének számító teherautót viszont azoknak a tsz-eknek akarta juttatni, amelyek olyan exporttermékeket adnak át az államnak, amellyel kitermelik az így elveszített devizát. A termelőszövetkezetek gépesítéséről folyó vita konklúzióját Erdei Ferenc abban foglalta össze, hogy a tsz-ekben a munkafolyamatok gépesítése „alapjaiban és döntően a gépállomásokon nyugszik". Annak alapelveit, hogy a termelőszövetkezetek milyen saját gépi felszereléseket vásárolhatnak, a következő (II.) ötéves terv kidolgozása során döntsék el. Erdei mindenesetre már 1955-ben amellett foglalt állást, hogy bizonyos munkafolyamatokat a tsz-ek saját tulajdonú gépi eszközeikkel maguk gépesítsenek. Arról döntöttek, hogy teherautót általában hitelbe nem vásárolhatnak a tsz-ek, egyedi esetben a miniszter engedélyezhet hitelt erre a célra. Az FM tulajdonában lévő 6 kerti traktorral a tudományos intézetek folytassanak kísérleteket és ennek függvényében döntsenek további gépek beszerzéséről.6 1 A szokatlanul hosszú és heves vita végén meghozott határozat kimondta, hogy „a termelőszövetkezeti gazdaságok gépesítése alapjaiban és döntően a gépállomásokon nyugszik. Ezért a gépállomásokra összpontosítani kell mindazokat a gépeket, felszereléseket, amelyek a nagyüzemi növénytermelés és állattenyésztés legfontosabb munkafolyamatainak elvégzéséhez szükségesek. Ugyanakkor azonban a termelőszövetkezetek részére biztosítani kell azokat a kisebb gépeket — elsősorban stabilgépeket —, amelyek munkáját a gépállomások nem tudják elvégezni, de a termeléshez szükségesek." Ezeknek a gépeknek a beszerzését az 1956. évi és a következő ötéves tervben a gépállomásokkal egyeztetve és közösen kell betervezni. A Kollégium utasította a Gépesítési Igazgatóságot, hogy 1955. június 30-ig dolgozza ki a termelőszövetkezetek gépesítésének alapelveit. 6 2 3. A MAGÁNTULAJDONÚ GÉPEK KISAJÁTÍTÁSA A földosztás után magántulajdonban maradt mezőgazdasági nagygépek (erőgépek, cséplőgépek, vetőgépek, elevátorok, aratógépek, traktoros munkagépek) tulajdonviszonyaiban 1948 nyaráig alapvető változás nem következett be.6 3 Az 61 A Kollégium határozatának megfelelően a kísérleti célokat szolgáló importált kerti traktorokat 1955. május 23-án átadták a Kísérletügyi és Propaganda Igazgatóság és a Szakoktatási Főigazgatóság kutatóintézeteinek, tangazdaságainak, oktatási intézményeinek. Az nem derül ki, hogy milyen országból származtak ezek a gépek. Más forrásokból tudjuk, hogy csekély számban szovjet kerti traktorok dolgoztak Magyarországon. Kísérleti céllal behoztak egy francia kistraktort is. (MOL XIX-K.l.x 190. doboz.) Mindenesetre a szövetkezetek ez irányú igényét nem elégítették ki, ti. 1957-ben a tsz-ek egyetlen egytengelyű kerti traktorral sem rendelkeztek. (MOL-M 288. f. 28/1957/7. őe. A mezőgazdaság gépesítésének 3 éves terve.) 62 MOL XIX-K-l-c 40. doboz. FM Kollégium 1955. május 15-i ülése. A tsz-ek gépesítésének alapelveit a Gépesítési Igazgatóság határidőre nem tudta elkészíteni. Brett József főmérnök 1955. június 29-én kért a feladat megoldására újabb határidőt. 63 A II. világháború semmivé foszlott a magántulajdon biztonsága. Különösen jellemezték a rendezetlen tulajdoni viszonyok a mezőgazdasági traktorokat, amelyek „mint könnyen gördülő gépek" a háborús események következtében nagyrészt kikerültek az eredeti tulajdonosok birtokából. Sok erőgépet ismeretlenek (valamely hadsereg vagy menekülők) hoztak az országba. (MOL XIX-K-l-v
