Századok – 2004
Tanulmányok - Honvári János: A mezőgazdasági nagygépek állami monopóliumának kialakulása I/39
Л MEZŐGAZDASÁGI NAGYGÉPEK ÁLLAMI MONOPÓLIUMA. 51 hattak — sem használhatták szabadon. Bélfuvarozást más tsz-ek, magánosok és vállalatok számára pl. csak a telephelyük 50 km-es körzetén belül végezhettek.52 Egyes adatok szerint az 1953-as kormányprogram kidolgozásával foglalkozó munkabizottságok javasolták, hogy a közös gazdaságok vásárolhassanak mezőgazdasági nagygépeket,5 3 Szőke Mátyás, aki 1953-tól miniszterhelyettesként felügyelte a gépállomásokat, egyik 1955-ben megjelent munkájában megerősítette az ilyen „eretnek" gondolatok létezését.5 4 Erre akkor nem került sor, bár néhány szövetkezet az „új szakasz" liberálisabbnak tűnő gazdaságpolitikája idején megpróbált daráló, öntöző szivattyú stb. meghajtására szolgáló, szántásra már nem alkalmas ún. álló gépállomási traktorhoz jutni.5 5 Hiába kértek a tsz-ek körfűrészt, motoros permetezőt és más egyéb gépet, a válasz 1956-ig elutasítót volt mondván, a tsz-ek ezeket a gépeket nem tudják racionálisan kihasználni.5 6 52 1.055/1954. (VIII. 6.) sz. kormányhatározat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek által üzemben tartott tehergépjárművek forgalmának szabályozásáról. Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1954. Budapest, 1955. 330. 53 Pál József: A „szövetkezeti kérdés". In.: Magyarország agrártörténete (Agrártörténeti tanulmányok).(Szerk.: Orosz István, Für Lajos, Romány Pál) Mezőgazda, Budapest 1996. 496. 54 „Az utóbbi másfél évben (1953-1954) nálunk is lábra kaptak az olyan jobboldali nézetek, amelyek kétségbe vonták a gépállomások szerepét a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Azt akarták, hogy a traktorokat adjuk át a termelőszövetkezeteknek és a gépállomás csak a javításokat végezze, vagyis a gépállomások szerepét - amelyek már egyre inkább irányítói a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak - gépjavító vállalatok szerepévé akarták szűkíteni." (Szőke Mátyás: A gépállomások szerepe a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Szikra Kiadó, Budapest 1955. 19.) 55 A kérést rendre elutasították, mert egy 1953. évi FM rendelet megtiltotta, hogy a gépállomás tsz-eknek erőgépeket adjon el. A szövetkezetek bérbe kaphattak daráló stb. meghajtására gépállomási traktorokat, ám azokat bármikor más munkára irányíthatták át. A tsz-ek tehát a bizonytalanság miatt szerettek volna saját gépekhez jutni. (MOL XIX-K-l-x 175. doboz.) A Szegvári Haladás zöldségtermelő csoport az egyik tagjától 1952-ben elvett, a gépállomásra szállított, de ott üzemen kívül álló R 50/5-ös erőgépét szerette volna visszakapni. Többek között arra hivatkoztak, hogy a derekegyházi gépállomás a csoport 110 kh zöldségtermelő területét a megkötött őszi mélyszántási szerződés ellenére is csak részben szántotta fel. Miután ezt a kérésüket elutasították, nem szántásra, hanem csak állómunkára kérték a roncs állapotban lévő, egyébként kihasználatlanul álló traktort. A tsz hajlandó lett volna a tetemes javítási költséget is kifizetni, a minisztérium azonban nem adta át a gépet a tsz-nek. Hiába fenyegetőzött a csoport azzal, hogy ha az ócskavasak közé kidobott gépet nem kapják meg, akkor „működési engedélyüket beadják és a tsz-t feloszlatják", a gépesítésért felelő miniszterhelyettes hajthatatlannak bizonyult. Szőke Mátyás utasította a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Gépesítési Igazgatóságot, hogy a gépet csak bérbe szabad adni, eladni nem lehet. (MOL XIX-K-l-x 178. doboz. A Szegvári Haladás zöldség termelőcsoport 1954. február 3-i levele a földművelésügyi miniszter „kartárshoz". Lásd még uo. 165. doboz.) 56 A Hajósi Új Élet Tsz pl. az istállóépítés költségét úgy akarta csökkenteni, hogy a gerendákat stb. saját maga szerette volna felfűrészelni. A kérést az FM Gépesítési Főosztálya azzal utasította el, hogy a tsz-ek „üzemkörébe nem tartozik a körfűrész üzemeltetése és a házi építkezésekkel kapcsolatban szükséges fűrészeltetés költsége sokkal kisebb, mint a körfűrész vételárának összege". (MOL XIX-K-l-x 195. doboz. A Hajósi Új Élet Tszcs 1954. január 29-i kérelme illetve az erre adott 1954. február 6-i válasz.) A Hodászi Petőfi Tsz 20 hold gyümölcsösét szerette volna saját motoros permetezővel megvédeni a kártevőktől, mivel 2 db háti permetezőjüket alkatrész hiányában nem tudták megjavítani. Az ipar által ezután gyártandó jobb minőségű permetezőgépeket azonban - szólt az elutasító válasz - a gépállomások fogják megkapni, mert ők hivatottak arra, hogy „a tsz gyümölcsösében a motoros permetezési munkát ezekkel a gépekkel elvégezzék". (MOL XIX-K-l-x 195. doboz. A Hodászi Petőfi tsz 1954. április 14-i kérvénye, illetve az arra adott 1954. április 16-i válasz.)
