Századok – 2004
Tanulmányok - Honvári János: A mezőgazdasági nagygépek állami monopóliumának kialakulása I/39
50 HONVÁRI JÁNOS A termelőszövetkezetek kisgépeket (takarmányőrlőket meghajtó belső égésű és villanymotorokat, lógereblyéket, fogatos fűkaszákat, öntözőberendezéseket stb.) elvileg vásárolhattak, de az 1950-es évek elején az egyébként nagyon alacsony mezőgazdasági gépberuházásokon belül is kirívóan kevés beszerzési forrást juttattak a közös gazdaságoknak, amelyek sok esetben — eszközök hiányában — még ezekhez sem mindig juthattak hozzá.4 8 Jellemző, hogy a tsz-ek gazdasági megerősítése érdekében hozott 1951. évi minisztertanácsi határozat gépek vásárlására egyetlen fillér állami hitelt sem bocsátott a közös gazdaságok rendelkezésére és a majorokban használt takarmány-előkészítő gépek meghajtásához szükséges motorokat roncskocsikból kiszerelt erőforrásokkal akarta megoldani.4 9 A tsz-ek a behozatalhoz szükséges deviza hiányában még kerti traktorokhoz sem juthattak ebben az időben.5 0 Néhány lóerős kerti traktorból 1955-ben mindössze 6 volt Magyarországon, ezeket is kísérleti céllal hozatta be az FM. A fogatos aratógépek, kaszálógépek mellett a tsz-ek kis számban elektromotorokkal, szivattyúkkal, kalapácsos darálókkal, tejhűtővel, tejüzemi gépekkel, vetőgépekkel, permetezőgépekkel és kevés számú teherautóval rendelkeztek.5 1 A szövetkezeti teherautókat — amikhez jobbára 1952 után, akkor is kizárólag „egyedi miniszteri engedéllyel" jut-48 A termelőszövetkezetek 1951. évi tervezett állami gépi beruházása mindössze 17 525 ezer Ft-ot tett ki, amiből az import gépbeszerzés összege (fejő- és nyírógépek stb.) még a 300 ezer Ft-ot sem érte el. Az ötéves terv ütemezése szerint 1951-ben a mezőgazdaság gépesítésére 556,6 millió Ft-ot szántak. Vagyis a közös gazdaságok gépesítésére előirányzott összeg a mezőgazdaság gépesítésére tervezett összegnek alig valamivel több, mint 3%-át tette ki, miközben a szántóterületből való részesedésük 9%-ra nőtt. Ténylegesen ebben az évben országosan csak 411,4 millió Ft-ot fordítottak gépesítésre, vagyis a tervezett összeg 74%-át. A tsz-ek gépesítésének tervteljesítését nem ismerjük, de minden bizonnyal itt sem lehetett ennél magasabb a terv teljesítése. A tsz-ek saját erőforrásból megvalósítandó beruházását is az FM tervezte, ennek előirányzott összege 4636 ezer Ft volt. A csoportok kizárólag kézi eszközöket, kisgépeket (morzsolókat, háti permetezőket stb.) vásárolhattak. (MOL-M 276. f. 93/346. őe. 1951. január 6-i kimutatás a tsz-ek tervhitelből megvalósuló beruházásairól.) A csoportok és egyéniek azonban mezőgazdasági kisgépekhez 1951-1952-ben alig jutottak hozzá, ezért az FM többször szorgalmazta a lókapák, tolókapák, szecskavágók, lógereblyék, darálók, boronák gyártását az ОТ elnökénél, Vas Zoltánnál - kevés eredménnyel. (MOL XIX-K-l-ah 9. doboz. Az FM Tervgazdasági Főosztály 1952. december 4-i feljegyzése Erdei Ferenc részére.) 49 Állami hiteleket elsősorban a közös állatállomány elhelyezésére szolgáló istállók és ólak építésére adtak. (A minisztertanács 1.012/1951. (V 20.) sz. határozata a tsz-ek gazdasági megsegítéséről. Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye. I. Törvények, törvényerejű rendeletek és miniszteri rendeletek 1951. Budapest, 1952. 388-390.) 50 Az egyik egri tszcs 24 holdas kertészete számára szeretett volna egy cseh gyártmányú kerti traktort beszerezni, mert a kertészetben csak 8 női munkás dolgozott és semmiféle géppel nem rendelkeztek. 1952 májusában kérvényezték az FM Gépesítési Főosztályától a 15 ezer Ft-os gép beszerzését, amit azonban importkeret hiányában nem lehetett megvásárolni. (MOL XIX-K-l-x 78. doboz. Majoros Béla 1952. május 5-i levele az FM Gépesítési Főosztályának és uo. a főosztály május 10-i válasza.) 51 MOL XIX-K-l-x 216. doboz. 1955. évi kimutatás a tsz-ek tulajdonában lévő motoros gépekről. 1957. december 31-én, amikor már másfél éve megszűnt a mezőgazdasági nagygépek monopóliuma, a tsz-ek tulajdonában még mindig nagyon kevés kisgép volt. Az önitató 15 db százas istállóban könnyítette meg a gondozók munkáját, volt még 58 fejőgép, 2554 kalapácsos daráló, 1376 gépi répavágó, 1805 szecskavágó, 833 gépi kukoricamorzsoló, 1619 takarmányfüllesztő, 666 tejszeparátor, 313 tejhűtő, 1297 MIA és MIB motor, 838 robbanó- és 3693 villanymotor. Vagyis minden második, harmadik szövetkezetbejutott egy-egy. (MOL-M 288. f. 28/1957/7. őe. A mezőgazdaság gépesítésének 3 éves terve, 1957. szeptember 12.)