Századok – 2004
Figyelő - Blazovich László: A forráskiadó Ilpo Tapani Piirainen II/500
500 FIGYELŐ Blazovich László A FORRÁSKIADÓ ILPO TAPANI PIIRAINEN Az eddigi munkássága során 25 könyvet és 160 tanulmányt közzé tevő kiváló germanistát, lipo Tapani Piirainen professzort, akit egész élete során végig kísért a centrum és periféria közötti ingázás és mindkét világ titkait ismeri, 2001-ben 12 ország 45 tudósa köszöntötte a 60. születésnapjának tiszteletére Münsterben rendezett konferencián. A koraújfelnémet nyelvtan és nyelv tudós kutatója és a 14-18. századi német kancelláriai nyelv jeles szakértője 10 kötetet és 50 tanulmányt szentelt a felső-magyarországi, ma szlovákiai német nyelvű, kéziratban lévő források kiadásának és nyelvészeti jellegű magyarázatának. E munka során új és bő áramot adott a vékony patakban csörgedező szlovák középkori forráskiadásnak, amelynek Richard Marsina, Vincent Sedlak, Eubomir Juck és Ondrej R. Halaga által közreadott köteteit a magyar kutatók is ismerik és gyakran forgatják. Kevésbé mondható ez el Piirainen köteteiről. Mielőtt Piirainen professzor munkásságának bennünket érdeklő részét bemutatnánk, néhány szóval magyarázatát adjuk, miként került a finn származású, máihosszú ideje a münsteri Wilhelms Universität oktató professzora a felvidéki városok középkori német írásbeliségével kapcsolatba. Az Észak-Karéliából (Kiihtelyswaara) érkezett, 1941-ben született ifjú az érettségi után germanisztikát, esztétikát, általános nyelvészetet, pedagógiát és anglisztikát tanult a helsinki, münsteri és prágai egyetemeken. 1968-ban készítette el első jelentősebb munkáját,1 amelyben matematikai módszereket alkalmazott nyelvészeti vizsgálatai során; e metódust ma is alkalmazzák a koraújfelnémet nyelvészeti kutatásban. Fiatalon, 1972-ben lett professzor a finnországi Vaasa-ban a gazdasági főiskolán és a münsteri pedagógiai főiskolán, majd 1980-tól az egyetemen. Az eltelt időben elismert nemzetközi tekintély lett az általa művelt tudományágban. Igazi européerként járja a világot a német nyelvészet nagyköveteként Finnországtól Oroszországon át Kínáig és Japánig. Kiemelt figyelemmel tekint a Németországgal szomszédos országokra. Nyelvekhez vonzódására jellemző, hogy kutatásainak megkönnyítése céljából tanult meg szlovákul. Az említett országokban vendégprofesszorként is oktatott. Mindezen teljesítmények mellett megmaradt közvetlen, szeretetre méltó embernek. Prágai tudóstársai hívták fel a figyelmét a szlovákiai levéltárakban rejtőzködő német nyelvű kéziratokra, és a szlovák levéltárosok, elsősorban a lőcsei Ivan Chalupecky segítségével tárta fel és adta ki azokat. 1969 óta minden évben a nyári szünet idején egy hónapot töltött a szlovákiai levéltárakban. Munkája első eredményeként 1972-ben jelentette meg Zsolna város jogkönyvét.2 Az 1378-ban keletkezett zsolnai jogkönyvben írásba fektetett szokás-1 Graphematische Untersuchungen zum Frühneuhochdeutschen (Studia Linguistica Germanica 1.) Berlin 1968. 2 Das Stadtrechtsbuch von Sillein. Einleitung, Edition und Glossar, Quellen und Forschungen zur Sprach- und Kulturgeschichte der germanischen Völker. N. E 46. Berlin-New York 1972.