Századok – 2004

Figyelő - Blazovich László: A forráskiadó Ilpo Tapani Piirainen II/500

FIGYELŐ 501 jog, mint szerzőnk bizonyította, Korponáról származott. E jog a Szász tükör és a magdeburgi jog alapján született, mint ismeretes, teljes artikulusokat tartalmaz a Tükörből, a Weichbildchronik részlete képezi a mű bevezetőjét, szabályokat tar­talmaz a magdeburg-boroszlói és a magdeburg-görlicz-i jogból. Egyúttal számos artikulust foglal magában a keletkezése idején Zsolnán hatályos szokásjogból. A jogkönyv részletes jogtörténeti és textológiai elemzése a jövő kutatóira vár. A szlovákiai koraújfelnémet nyelvi kutatásainak folytatását jelzik az 1980-as évek elején megjelent kötetei.3 Három év múlva tette közzé a Wenzel Gusztáv által már kiadott Selmeci jogkönyvet. A nyelvész azonban nem elégedett meg egy kézirat megjelentetésével, tízet adott közre kötetében a finnországi oului egyetem vendégtanáraként.4 A Selmeci jogkönyv jelentőségét az adja, hogy az iglaui (Jihlava) jog ismeretében született alkotás hatott az alsó-magyarországi bányavárosok jogára. Az iglaui jog — mint általában az átvett jog a jogkönyvekben — csak szubszidiárius, másodlagos szerepet játszott a selmeci jogban, azaz olyan esetekben vették át artikulusait, amelyekre vonatkozóan nem találtak helyi szabályt. Több mint tíz évet szánt rá professzorunk, hogy a Zipser Willkürnek, a Szepesség jogának a kéziratait összegyűjtse és kiadja. Az első közlés két kötetben tizenhárom kéziratot tartalmaz; 1992-ben Maria Papsonová-val közösen jelentette meg.5 Két újabb kéziratot 2001-ben jelentetett meg,6 majd 2003-ban még egyet.7 Ez utóbbi kötetben nem pusztán a Zipser Willkür szerepel, hanem számos leírás, amelyekből — többek között a tanács ülésétől a piaci rendtartáson és a bíróválasz­táson át gyógyszer- és tinta-receptig — sokféle adat található az 1552 és 1680 közötti időből. A rendkívül vegyes tematikájú kötet anyagát eddig alig hasznosították a tör­ténészek. A Zipser Willkür 16 kéziratának kiadása, akárcsak a Selmeci jogkönyv 13 példányának megjelentetése, a koraújfelnémet nyelvet és annak írásbeliségét nagy lelki erővel és elhivatottság érzéssel kutató tanár tudósi attitűdjének bizonyítéka. Tanítványaiból idővel munkatársi gárda szerveződött, melynek tagjait be­vonta forráskiadói tevékenységébe. Jörg Meierrel adta ki Svedlér városkönyvét,8 Arne Zieglerrel pedig az 1628-ból származó szepesszombati jogkönyvet,9 valamint az első fennmaradt késmárki bírósági jegyzőkönyvet jelentette meg.1 0 Ez utóbbi remekül egészíti ki a Zipser Willkür anyagát, mert a benne fennmaradt jogesetek 3 Das Iglauer Bergrecht nach einer Handschrift aus Schemnitz. Untersuchungen zum Früh­neuhochdeutschen in der Slowakei. (Studien zum Frühneuhochdeutschen 4.) Heidelberg 1980.; Das Stadt- und Bergrecht von Kremnica/Kremnitz. Untersuchungen zum Frühneuhochdeutschen in der Slowakei. (Studien zum Frühneuhochdeutschen 7.) Heidelberg 1983. 4 Das Stadt- und Bergrecht von Banská Stiavnica/Schemnitz. (Untersuchungen zum Früh­neuhochdeutschen in der Slovakei). Oulu 1986. 5 lipo Tapani Piirainen - Maria Popsonová: Das Recht der Spi/Zips. Texte und Unternschun­gen zum Frühneuhochdeutschen in der Slowakei. 2 Bde. (Veröffentlichungen der Germanistichen Instituts der Universität Oulu 8.) Oulu 1992. 6 Nachträge zum Zipser Recht. Verlag Polypress. Levoca 2001. 7 Das Rechtsbuch der XI. Zipser Städte. Verlag Polypress. Levoca/Leutschau 2003. 8 Das Stadtbuch von Schwedler/Svedlár. Texte und Untersuchungen zum entstehenden Neu­hochdeutsch in der Slowakei. Leutschau/Levoca 1993. 9 Collectane alerlay nutzlicher vnnd nothwendiger Regeln des Rechtens. Ein deutsches Rechtsbuch aus dem Jahre 1628 aus der Slowakei. Verlag Modry Peter, Leutschau/Levoca 1985. 10 Das älteste Gerichtsbuch der Stadt Käsmark/Kezmarok aus den Jahren 1533-1553. Leuts­chau/Levoca 1998.

Next

/
Thumbnails
Contents