Századok – 2004
Figyelő - Vekerdi József: Regnum unius linguae. Megjegyzések az Intelmek új fordításához II/495
FIGYELŐ / Vekerdi József REGNUM UNIUS LINGUAE Megjegyzések az Intelmek új fordításához Szent István Intelmei új fordításban jelentek meg a Szent István Könyvek sorozatban.1 Bollók János fordítása kiválóan sikerült. A latin szöveget pontosan és világosan értelmezi, szép magyar stílusával valamennyi eddigi fordítást felülmúlja. A legutóbbi fordítástól — Kurcz Ágnes szintén nagy gonddal és művészi igénnyel készült munkájától — stiláris szempontból az különbözteti meg, hogy Kurcz Ágnes némileg archaizál, hogy magyarul is érzékeltesse a latin szöveg stílusfordulatait, míg Bollók — anélkül, hogy változtatna a latin szövegfogalmazáson — simán folyó, mai magyar stílust alkalmaz. Bollók fordításában döntő jelentőségű, hogy elsőnek szakít az Intelmek néhány alapvető gondolatának félreértelmezésével, mindenekelőtt az „egynyelvű ország gyenge" közmondásossá vált, Szent Istvánnak tulajdonított téveszméjével. Mályusz Elemér már 1939-ben rámutatott, hogy a VI. fejezetben szereplő unius lingue uniusque moris regnum inbecille et fragile est mondatban a regnum szó nem 'ország' értelmű, hanem a király környezetét, kíséretét jelenti, mert ebben a korban még nem alakult ki az ország mai politikai értelemben vett fogalma nemzetiségi elkülönüléssel. Hasonlóképpen Györffy György is hangsúlyozta, hogy a középkorban nemzetiségi kérdés még nem volt.2 Ennek ellenére mind a szakirodalomban, mind a köztudatban változatlanul él a téves értelmezés, különböző politikai elképzelésektől támogatva. A kiegyezés korában a soknemzetiségű monarchia egybetartozását kívánták alátámasztani vele, napjainkban a bevándorló külföldiekre vonatkoztatják. A latin szöveg stilisztikai elemzése Mályusz megállapításának helyességét igazolja.3 Az Intelmeknek mind a tíz fejezete a királyi környezet szervezésére vonatkozik, nem az ország egészére. Ez utóbbiról a két Törvénykönyv (Décréta) rendelkezik, így a két mű mintegy kiegészíti egymást. Ennek megfelelően az Intelmekben a következő kifejezések szerepelnek a VI. fejezet regnum szavának szinonimáiként: leggyakrabban, így a szóban forgó fejezet elején is, regalis dignitas, továbbá regia dignitas, regalis corona, corona regum, regale palatium, regia, re-1 Szent István király Intelmei és Törvényei. Fordította: Bollók János (Intelmek) és Kristó Gyula (Törvények). Bp. 2000, Szent István Társulat. 67 o. 2 Mályusz először Századok 73 (1939), 448, részletesebben uo. 75 (1941), 113-139. Györffy, István király és müve, 3. kiad. 2000, 509. 3 A kérdés legújabb összefoglalását lásd: Kubinyi András: Nemzetiségi és vallási tolerancia a középkori Magyarországon. In: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Bp. 1999, 123-127.
