Századok – 2004

Figyelő - Vekerdi József: Regnum unius linguae. Megjegyzések az Intelmek új fordításához II/495

496 FIGYELŐ gium solium, regimen, trhni honor, aula, tribunalia regum, és ezeknek az egyértelműen a királyi udvarra (nem az országra) vonatkozó kifejezéseknek a megfelelője a szöveg számos helyén szereplő, ugyanabból a tőből származó regnum. Nem véletlen, hogy a szóban forgó helyen is ezt a királyi udvarra utaló szót használja a szöveg, nem az Intelmek más helyein és a Törvényekben is szereplő, tágabb értelmű monarchia szót, amely nem a közvetlen királyi környezetet, hanem általában a király hatalma alá eső területet jelöli. Bollók végre szakít a téves értelmezéssel, és 'egy nyelvű királyság' alakban fordítja a szövegrészt. A meggyökeresedett tévedés eloszlatása kedvéért nem ártana külön felhívni rá a figyelmet, hogy itt a 'királyság' szó nem azonos az ország fogalmával; esetleg 'királyi környezet' vagy 'királyi udvar' kifejezést lehetne használni.4 Hasonlóképpen félreértést eloszlató a VI. fejezet címének fordítása Bollóknál, amelyet — szintén politikai célzatosság érdekében — mindeddig 'A vendégek befogadása' alakban fordítottak (De detentione et nutriumento hospitum). Bohóknál helyesen: 'A vendégek marasztalásáról és ellátásáról'. A detentio 'feltartóztatás, visszatartás' latin szó sohasem jelent 'befogadás'-t; ezt a latinban — így a Vulgatában is — a receptio szó fejezi ki.5 A cím is világosan mutatja, hogy a fejezetben nem az ország idegen elemekkel való felduzzasztásáról, hanem a királyi környezet erősítéséről van szó, amint azt a továbbiakban kifejti: az átutazóban lévő, máshová készülő tudós papok és érdemes lovagok visszatartását javasolja ('hogy szívesebben maradjanak nálad, mint hogy máshol lakjanak'). Talán még pontosabb volna 'magadnál tartásáról' kifejezést alkalmazni. Ennek a gyakorlatnak ismeretes példája a máshová készülő Gellért rábeszélése az István udvarában maradásra.6 Néhány további megjegyzés a fordításhoz, nem annyira helyesbítés, mint pusztán értelmezés kedvéért. Az első fejezetben a fides 'hit' szó kettős értelemben szerepel, ami a magyarban nehezen adható vissza. Jelenti általánosságban a keresztény vallást, azonban a középkori egyházi latinságban igen gyakran az úgynevezett apostoli hitvallás (Credo, Hiszekegy) megjelölésére használják, pl. a papoktól megkövetelik minimálisan a Pater noster és a Fides tudását. Az Intelmek első fejezete rövidítve idézi a Hiszekegyet, előrebocsátva: 'A hit (fides) pedig, amelyről beszélek, a következő'. Itt talán lehetne a 'hitvallás' terminust használni, különös tekintettel arra, hogy a korabeli bogumil eretnekség fő vétke éppen ennek az athanasiusi hitformának az elvetése volt. A Hiszekegy különös in extenso idézése feltehetőleg űgy értelmezhető, hogy ez a passzus az Intelmeket írásba foglaló, hitbuzgó főpap egyéni ötlete, nem István gondolata, ugyanúgy, mint a bevezetés igen nehézkes szövegezésű és fölöslegesen antecipiáló első mondata és méginkább fölösleges középső része, míg a bevezetés záró szakasza, ahol a király arról beszél, hogy egész élete hadjáratok és különböző népek támadásai között őrlődött, nyilvánvalóan 4 Kubinyi, i.h. 16. jegyz. kétféle értelmet tulajdonit a fejezet végén kétszer szereplő regnum szónak: 1) 'királyság', 2) 'kiséret'. Magam a gondolat folyamatossága miatt mindkét esetben kíséretnek értelmezem a szót. 5 Éppen a 'lakóhelyre befogadni' értelemben: Lukács 16:9 út recipiant vos in aeterna tabernacula 'hogy befogadjanak benneteket az örök hajlékokba'. 6 Ugyanígy a Korai magyar történeti lexikon, 1994, 283: „A hospes itt nem telepest, hanem beköltöző idegen papokat és lovagokat jelent".