Századok – 2004
Tanulmányok - Honvári János: A mezőgazdasági nagygépek állami monopóliumának kialakulása I/39
Л MEZŐGAZDASÁGI NAGYGÉPEK ÁLLAMI MONOPÓLIUMA. 43 zetek biztatóan induló termelőtevékenysége egyre szűkült, sorra veszítették el a földosztás során kezükbe került ipari üzemeket.1 7 Ebbe a sorba illeszkedett az is, amikor a földműves-szövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok 1950-ben — központi nyomásra — ingyen „felajánlották" a birtokukban lévő összes mezőgazdasági traktort, traktoros munkagépet, cséplőgépet, elevátort stb.1 8 A Népgazdasági Tanács 1950. március elején „tudomásul vette" a SZÖVOSZ bejelentését, miszerint az fmsz-ek tulajdonában lévő üzemek működtetése „nem illik bele" a földműves-szövetkezetek általános feladatkörébe. Üzemeltetésük az esetek többségében „tehertételként jelentkezik", amellett „nincs biztosítva népgazdaságunk iparpolitikai irányelveinek megfelelő szakszerű vezetésük" sem." Ezért az NT a szövetkezetek „ismételt kérésének" eleget tett és „hozzájárult" a nem szövetkezeti feladatkörbe tartozó mezőgazdasági üzemek (szeszgyárak, malmok, darálók, fűrészüzemek, téglagyárak és mészégetők, nagyobb szikvízüzemek, magtisztítók stb.) ingyenes átvételéhez.1 9 A párt központi napilapja szerint ezzel teljesült a földműves-szövetkezetek „régi kívánsága", mivel állítólag az fmsz-ek többségében „a mezőgazdasági nagygépek üzemben tartása igen komoly ráfizetést" jelentett.2 0 Az valóban előfordult, hogy néhány földműves-szövetkezet megvált teljesen elhasznált, óriási költséggel tosabb feladatát a földműves-szövetkezetek és földbérlőcsoportok közös gazdálkodást folytató táblás csoportjainak megalakításában és fejlesztésében jelölte meg. A tszcs-k az önálló termelőszövetkezetek megalakításáig jogilag a földműves-szövetkezetek keretében működtek, irányításukat azonban az első pillanattól kezdve a párt- és tanácsi apparátus, illetve az FM vette át. Ezért a SZÖVOSZ tagszervezeteinek be kellett érniük a falusi bolthálózat működtetésével és az állami begyűjtés helyi lebonyolítói szerepkörével. (4050/1949. (V 22.) sz. kormányrendelet a Szövetkezetek Országos Szövetségének alakulásáról. Magyar Közlöny - Rendeletek Tára, 1949. 109. sz.) 17 Az fmsz-eket kötelezték, hogy 1948. május l-jével a Szeszegyedárusági Igazgatóságnak adják át azokat a szeszfőzdéket, amelyeknél az Igazgatóság véleménye szerint „a saját kezelésben való üzembentartás előfeltételei nincsenek biztosítva". (A földművelésügyi miniszter 56 000/1948. számú rendelete a földműves-szövetkezetek részére juttatott mezőgazdasági szeszfőzdék megfelelő kezelésének biztosítása tárgyában. Magyar Közlöny - Rendeletek Tára, 1948. 80. sz. április 4.) Minden bizonnyal nem volt egyedi az, ami Oroszlányban történt, itt ugyanis a földműves-szövetkezet a pékségeit adta át a Tatabányai Kenyérgyárnak. (MOL XIX-K-l-ai 17. doboz.) Az FM és a SZÖVOSZ elnökének 347/1953. sz. együttes utasítása alapján az utolsó jelentősebb termelőeszközeitől is megfosztották a földműves-szövetkezeteket, ugyanis a tulajdonukban lévő darálókat azokban a községekben, ahol volt gépállomás, a gépállomásoknak, másutt pedig a termelőszövetkezeteknek kellett átadniuk. A termelőszövetkezetek feloszlását azzal is igyekeztek megelőzni, hogy abban az esetben, ha a községben gépállomás és tszcs is működött, de a termelőszövetkezeti csoport igényt tartott a darálóra, akkor azt a szövetkezetnek juttatták. Olyan döntés, ami az állami üzemmel szemben a termelőszövetkezetet preferálja, egy évvel korábban még elképzelhetetlen lett volna. (MOL XIX-K-l-x 133. doboz. Az FM és a SZÖVOSZ együttes utasítása a földműves-szövetkezetek tulajdonában vagy kezelésében lévő darálóüzemek gépállomások, illetve termelőszövetkezetek számára történő átadása tárgyában. Tervezet, 1953. október 17., illetve uo. 178. doboz. Nógrád Megyei Tanács VB MGO 1954. február 9-i levele az FM-nek.) A vagyonátadás ingyen történt, a szövetkezetek legfeljebb az üzemek helyreállítása, felújítása érdekében felmerült költségek megtérítésére tarthattak igényi;. 18 Néhány helyen nem vártak a központi utasításra, hanem önkényesen, a magántulajdon konfiskálásához hasonló módon vették el a gépállomáson hiányzó eszközöket a szövetkezetektől. (MOL XIX-K-l-x 10. doboz. Az ÁMG központ a kaposvári alközpontnak, 1949. június 24.) 19 150/9/1950. N. T. számú határozat. Népgazdasági Tanácsi Határozatok Tára, 1950. március 2. 9. sz. 96-97. 20 Szabad Nép, 1950. március 4.
