Századok – 2004
Tanulmányok - Honvári János: A mezőgazdasági nagygépek állami monopóliumának kialakulása I/39
44 HONVÁRI JÁNOS javítható gépeitől.2 1 A gépállomások megalakulása után arra is találunk példát, hogy egyes fmsz-ek gépállományuk, javítóműhelyük egy részét vagy egészét átadták az állami üzemeknek.2 2 Altalánosságban azonban a szövetkezetek nem szabadulni, hanem kijavítani és hasznosítani akarták a tulajdonukba juttatott nagygépeket. 1949 őszén az Állami Mezőgazdasági Gépüzem (AMG) központjában még úgy döntöttek, hogy az egyre szaporodó, a SZÖVOSZ megyei központjai által ekkor már szorgalmazott gépfelajánlásokkal a gépállomások nem foglalkoznak, a szövetkezetek adják át traktoraikat és munkagépeiket a területüket ugrásszerűen bővítő állami gazdaságoknak.2 3 Néhány hónappal később azonban a Népgazdasági Tanács utasítására megalakultak a megyei mezőgazdasági gépbizottságok, amelyek átvették a földműves-szövetkezetektől az „önként felajánlott mezőgazdasági nagygépeket" és „az igénybevétel, vagy egyéb címen az AMG birtokába került használt mezőgazdasági traktorokat és cséplőgépeket".2 4 Az átvétel lebonyolítására vonatkozó belső szabályozás kimondta, hogy a földműves-szövetkezetektől csak traktorokat, traktoros talajművelő gépeket, cséplőgépeket, gőzgépeket, stabil motorokat, 21 soros és annál nagyobb traktoros vetőgépeket és gépi meghajtású szecskavágókat, szártépőket, silótöltőket lehet átvenni. A mezőgazdasági gépbizottságok csak „egészen kivételes" esetekben javasolhattak az átadó részére térítést, általában akkor, ha a földműves-szövetkezet a gépet saját erejéből vásárolta, vagy a gép kijavítására nagyobb összeget fordított, ami még nem amortizálódott és az ellenszolgáltatást kifejezetten kérte.2 5 A gépet 21 MOL XIX-K-l-x 78. doboz. A Győrasszonyfai Földműves-szövetkezet 1948. március 4-i kérvénye a földművelésügyi miniszterhez. Néha azzal a szándékkal kérvényezték a roncstraktor eladását, hogy annak árából a többi kijavíttatásához szükséges alkatrészeket be tudják szerezni. (MOL XIX-K-l-u 22. doboz. A Somogycsicsói Földműves-szövetkezet 1948. február 5-i kérvénye.) 22 Nádudvaron pl. az fmsz traktorokat, cséplőgépeket, ekéket, tárcsákat és kovácsműhelye teljes berendezését stb. átadta a helyi gépállomásnak. (MOL XIX-K-l-x 6. doboz. 1949. január 4-i jegyzőkönyv és a nádudvari gépállomás 1949. június 1-jei levele az AMG központnak.) Az fmsz gépeire az állami gazdaságok is igényt tartottak, ami időnként konfliktushoz vezetett a két állami üzem között. (MOL XIX-K-l-x 10. doboz. ÁMG központ 1949. július 15-i levele a kaposvári alközpontnak.) 23 1 949 őszén alközpont-vezetői értekezleten közölték, hogy a gépállomások az fmsz-ek gépeit a továbbiakban nem veszik át, ezeket az állami gazdaságok kapják. (MOL XIX-K-l-x 9. doboz. Budapesti alközpont 1949. november 4-én az ÁMG központnak. Lásd még uo. 11. doboz. Szentesi alközpont az ÁMG központnak, 1950. február 1.) 24 A rendelet megjelenése után „spontán módon" elindult a földműves-szövetkezetek „új mozgalma", amelynek során mezőgazdasági nagygépeiket önként felajánlották az államnak. A földműves-szövetkezetek - írta a Szabad Nép 1950. március 31-i száma - megvizsgálták, hogy különböző üzemágaik „rentábilisan működnek-e" és „megállapították, hogy a mezőgazdasági nagygépek a földműves-szövetkezeteknél nincsenek jól kihasználva, ezért elhatározták, hogy gépeiket felajánlják a gépállomásoknak. így a traktorok, cséplőgépek és más nagy mezőgazdasági gépek a gépállomásokon keresztül szolgálják majd a dolgozó parasztságot". Az fmsz-ektől átvett nagygépek zöme a gépállomások, kisebb része állami gazdaságok, kivételesen egyéb állami üzemek tulajdonába ment át. A javíthatatlan, roncs állapotú gépeket a Vas- és Fémhulladék Nemzeti Vállalatnak adták át ócskavasként. (MOL XIX-K-l-x 29/a doboz. FM Tervgazdasági Főosztály és Gépesítési Osztály körlevele a megyei tanács VB elnökeinek, 1950. szeptember 7.) 25 Az FM utasítása pontosan előírta a traktorok évi amortizációját is, ami a lóerő függvényében 2000-4250 Ft-ig terjedt. A bizottság által alaposan megvizsgált és ellenőrzött költségtérítést is csak akkor lehetett a szövetkezetnek kifizetni, ha köztartozása nem volt. (MOL XIX-K-l-x 29/A doboz.
