Századok – 2004
Közlemények - Thoroczkay Gábor: A székesfehérvári rationalék. A 14. századi magyar krónikaszerkesztmény 66. fejezetének kritikájához II/413
418 THOROCZKAY GÁBOR válldísz mellett a franciaországi Reims érsekei, a francia királyokat koronázó főpapok sokáig használtak láncon függő, tizenkét drágakővel ékesített mellpajzs-rationalet is, írott források tanúsítják, hogy a 16. század elejéig két ilyen — egy nagyobb és egy kisebb — főpapi dísz állt alkalmazásban a katedrálisban.18 A melldíszeket később pectoralenak kezdték nevezni, ilyen néven a 14. század közepén előkerülnek avignoni pápai kincstári jegyzékekben és prágai inventáriumokban is.19 A 11. század eleje óta ábrázolásokon is szerepelnek a melldíszek: számos alkalommal találkozunk olyan pápaszobrokkal francia katedrálisokban vagy éppen Bambergben, ahol a főpapokat tizenkét drágakővel ékesített, láncon lógó arany mellpajzs-raítona/eval ábrázolják (9. kép). Ugyanígy angol székesegyházak püspökszobrainál is feltúnik a pectorale.20 A Honselmann által összegyűjtött németországi püspökpecsétek java részén is — a válldísz-rationale mellett, vagy inkább helyett — melldíszt figyelhetünk meg, nagy formai gazdagságban. Ezeket legtöbbször nem láncon lógva ábrázolták, hanem a nyakhoz közel rögzítve, de a láncos felfüggesztésre is találhatunk példákat (10. kép). Németországban könyvfestészeti emlékeken is előkerül a nyakhoz közel elhelyezett melldísz (8. kép). Feltételezik, hogy a főpapi ornátus fejlődése során a melldísz-rationalek, pectoralék voltak a közvetlen elődei, előképei a késő középkorban feltűnő, s később általánosan elteijedt püspöki mellkereszteknek. Eredeti példány a drága ékszerekből nem maradt fenn.21 A nemzetközi kutatás térségünkből csak a krakkói ornátusdíszt és a prágai pectora/e-említéseket tartja számon, és, úgy látszik, nem tud a legfontosabb középkori magyarországi elbeszélő forrás, a 14. századi krónikaszerkesztmény rationalekat említő passzusáról. Ennek 66. fejezetében olvashatjuk, hogy Szent István a bolgárok és szlávok hercege, Keán legyőzése után annak kincstárát is megszerezte, s „e sokféle kincsből Szent István király igen meggazdagodva az általa alapított fehérvári bazilikát aranyoltárokkal, keresztekkel és kelyhekkel, tiszta arannyal és nagyon értékes kövekkel ékesített főpapi ruhákkal gyarapította és látta el Egyebek között e fehérvári egyháznak örök emlékezetre méltó adományokat tett, tudniillik két rationalet, amelyek mindegyike 74 márka tiszta aranynyal és drágakövekkel átszőtt szegélyt tartalmazott. Ezeket Szent Benedek, a római szentegyház főpapja Szent István király kérésére a hatalom olyan kiváltságával látta el, hogy aki a mise végzésekor ezeket használja, törvényesen felkenheti, megkoronázhatja és karddal övezheti a királyt".22 niae Historica. Scriptores (a továbbiakban: MGH. SS.) IX. 39. (Kiemelés tőlünk — T. G.). Idézi: Honselmann, К:. Das Rationale i. m. 111. (31. sz. forrás). 18 Uo. 126. (48. sz. forrás), 142. (68. sz. forrás). 19 Uo. 132-139. (59-64. sz. forrás), 140-141. (65. sz. forrás). 20 Uo. 53-55. sz. kép. 21 A melldísz-raíiorcaZekra 1. Braun, J.\ Die liturgische Gewandung i. m. 697-700.; Honselmann, К.: Das Rationale i. m. 29-37., 64-72. 22 „Ex hac itaque gaza multiplici sanctus rex Stephanus plurimum locupletatus Albensem Basiiicam, quam ipse fûndaverat, aureis altaribus, crucibus quoque et calicibus, indumentis etiam pontificalibus contextis auro purissimo et lapidibus pretiosissimis copiavit ac ditavit Inter cetera vero dedit eidem Albensi ecclesie quedam donaria sempiterne memorie digna, duo scilicet racionalia, quorum utrumque habebat oram contextam septuaginta quatuor marcis auri purissimi et lapidibus
