Századok – 2004

Közlemények - Kristó Gyula: Tatárjárás előtti bencés monostorainkról II/403

406 KRISTÓ GYULA létüket bizonyító bencés apátságok a következők: 1203: Boldva, 1206: Szentger­gely, 1208: Lébény és Szkalka, 1212: Baracska és Pélmonostor, 1214: Ákos (Pest megye) és Egyed, 1215: Szentjános, 1217: Pankota, 1219: Ittebe, Pornó, Poroszló, Tapolca és Tereske, 1220: Szentimre, 1221: Tordaés Zám, 1222: Koppánmonostor, 1223: Ják, 1225: Berzéte és Bulcs, 1231: Keresztúr és Nagyolaszi, 1234: Garáb, 1235: Szentlászló (Pécsvárad perjelsége), 1237: Béla és Dorozsma, 1238: Almás, 1240: Kána.1 3 Itt vehetjük számba Deákit, Pannonhalma peijelségét, ahol már 1102-ben kápolna állt. 41 év alatt 31 bencés apátság (perjelség) létére vonatkozóan nyerhetünk adatokat, tehát csaknem minden év egy-egy, addig nem szerepelt ben­cés apátsággal ismertet meg bennünket. Ezek nagy része bizonyára 12. századi alapítás, de még az sem kizárt, hogy 11. századi is akadhat köztük. Ságról nem bizonyos bencés volta, de felteszik azt. írott forrásból csak 1335-ből ismert mo­nostorát építészettörténeti megfontolások miatt keltezik a 13. század első felére. Az úgyszólván bizonyosra vehető, hogy az 1242 utáni egy-két évtizedben felbukkanó bencés rendházak visszavezethetők a tatárjárás előtti időre, hiszen nehezen hihető, hogy mindjárt a tatárok kivonulása után futotta volna az erőből új alapításokra. Ennélfogva bizton 1241 előttieknek tekinthetjük Szakái (első e­lőfordulása 1247),1 4 Szerencs (1247), Mágocs, Tárnok és a Baranya megyei Zebe­gény (1251), Dömölk (1252), Lekér (1256), Gerla (1259) és Gétmonostor (1261) apátságát. A még később előforduló kolostorok közül E Romhányi Beatrix külön­féle megfontolások alapján tatárjárás előttiként minősítette Rudinát (1279), (Felső-) Adorjánt (1299) és Jánosit (1397). A teljesség kedvéért kell megemlíte­nünk, hogy talán-talán bazilita monostorból vált bencéssé a 12. században Ti­hany-Oroszkő, a 13. század elején Visegrád, esetleg ugyanekkor a Nógrád megyei Zebegény. A tatárjárás előtt meglehetős valószínűséggel már fennállott bencés rendházak száma a fentiek alapján 107. E szám azonban két irányból is növelhető. Egyrészt számos olyan monostort vehetünk számba, amelyeknek rendi hovatartozása ismeretlen, de talán a bencé­sekhez köthető (a fentebb említett 107 közül is akad néhány, ahol a bencés rendhez tartozás nem áll teljesen vitán felül). Ezek első előfordulásának dátuma a követ­kező: Hodosmonostor és Bátormonostor: 1177, Kenézmonostor: 1192, Ugra: 1214, Zenta: 1216, Gáborjánmonostor: 1217, Pétermonostor: 1219, Ohat: 1220, Rohon­ca: 1232, Kanizsa: 1237. F Romhányi Beatrix ugyancsak feltételesen bencésként vette számba, és a tatárjárás előtti időre datálta Sápot, Császlómonostort, Harinát, Aracsot és Gyerőmonostort. Ha ezeket bencésként könyveljük el, a rend 1241 előtt létezett monostorainak szám 122-re nő. Az alábbi vizsgálatok e 122 apátságra terjednek ki. Nem haszon nélküli azonban annak megemlítése sem, hogy 1261 után fordul elő első ízben egy sor további bencés monostor. Ezek a következők: Kaplonymo­nostor: 1267, Kompolt: 1280, Szerepmonostor: 1283, Beszterec: 1289, Hanva: 1293, Büdmonostor: 1321, Iván: 1326, Csaholymonostor és Ludány:1 5 1327, (Alsó-) Adóiján: 1340, Babócsa: 1348, Prügy: 1352. Ezek közül akár több is tatárjárás 13 Györffy Gy.: Tört. fóldr. i. m. IV 571. 14 Györffy Gy.-. Tört. fóldr. i. ш. IV 294. 15 Györffy Gy.-. Tört. földr. i. m. IV 421.

Next

/
Thumbnails
Contents