Századok – 2004
Közlemények - Kristó Gyula: Tatárjárás előtti bencés monostorainkról II/403
TATÁRJÁRÁS ELŐTTI BENCÉS MONOSTORAINKRÓL 405 kései emlékezet Szent Lászlóban látta.1 0 Ugyancsak Szent Lászlóhoz kapcsolta a hagyomány az oklevelesen csak 1234-től ismert hahóti apátság felállítását, amit az a feltevés is gyámolít, amely szerint a 11. század utolsó évtizedeiből való, ún. Hahóti Kódex itt készült. Mogyoród kolostorára az első adat 1235. évi, de ez összekapcsolható azzal a fogadalommal, amit Szent László tett egyház alapítására az 1074. évi mogyoródi csatát megelőzően, vagyis az apátság alkalmasint Szent Lászlónak köszönheti létét.1 1 A fentieken túl régészeti szempontok szólhatnak több, írásban későn előforduló rendház 11. századi megléte mellett. Az oklevelekben 1219 után szereplő Debrőt régészeti feltárása datálja a 11. századra (ha nem is feltétlenül Aba Sámuel alapításaként), az 1225-től adatolt Bodrogmonostort egy 11. századi kőfaragvány keltezi, még biztosabb nyomok szólnak a csak 1315 óta szereplő Ajtonymonostor kialakulási idejéről, friss ásatások 11. századi emlékanyagot tártak fel. Sárvármonostorról nem bizonyos bencés volta, de 11. századra valló régészeti leletei alapján csakis mint bencés rendház vehető számba. Már itt fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az imént említett — nem csekély valószínűséggel 11. századi alapítású — kolostorok első biztos említése az 1211-1315 közti időszakból való, vagyis legkorábbi adatuk másfél-két és fél évszázaddal későbbi, mint ahogy megszülettek. Ezt a megfigyelést a későbbi vizsgálatok során is hasznosítani lehet. A nagyjából biztosan 11. századra datálható 16 monostor mellé még — bár némileg kevesebb alappal — a most említett 11-et állíthatjuk, és így a 11. századi bencés apátságok számát 27-ben állapíthatjuk meg. Ha hasonló eljárás révén tekintjük át a valamilyen módon 12. századinak tekinthető bencés apátságokat, a következő képet kapjuk. Biztos írásos információk alapján 1108 előtti Meszes, 1117. évi alapítású Almád, 1124-1132 közötti Bozók, 1134 előtti Pásztó, 1135 előtti Bény, 1138-1141 közötti Csatár, 1141-1146 előtti Esztergom,1 2 1142-1163 közötti Bánmonostor, 1143-ban létesült Széplak, alkalmasint 1145-ben Madocsa, 1145-1156 között Kapornak, 1146 előtti Vérteskeresztúr, 1157. évi Németújvár, 1170-1186 közötti Ercsi, 1177 előtti Eperjes, 1181 előtti Cégény és Mindszent, 1183 előtti Bizere és Szenttrinitás, 1190-1198 közötti Telki, 1192 előtti Derzs, Szentgergely és Szőreg, 1192-1198 közötti Bátmonostor, 1198-1205 közötti Rosdsziget apátsága (közülük az esztergomi apácakolostor). Valószínű, bár nem igazolható, hogy ezek egyikének-másikának alapítása visszamehet all. századra. Hagyomány alapján lehet 1132-höz kötni a pozsonyi apácakolostort. Régészeti feltárás (tárgyi emlékanyag) révén datálható a 12. századra az 1222-ben oklevélben megjelenő Csoltmonostor, az először az 1233. évben szereplő Szer, az 1237-ben elénk kerülő Dombó, az 1248-tól emlegetett Kács, az 1256-ben jelentkező Jásd, az Árpád-korból írásban nem regisztrált Ákos (Közép-Szolnok megye) és a csak 1326-ban felbukkanó Ellésmonostor. A 12. században létezett bencés monostorok száma 33. Az 1200-1241. évi időszakban feltűnően sok bencés apátság jelentkezik első ízben írásban. Ez nyilván összefügg azzal, hogy a magyarországi írásbeliség a 13. század elejétől kezd elteijedni, és megnő az oklevelek száma. E négy évtized alatt 10 Györffy Gy.: Tört. földr. i. m. IV 410. 11 Györffy Gy.: Tört. földr. i. m. IV 532. 12 Györffy Gy.: Tört. földr. i. m. II. 284-285.
