Századok – 2004
Közlemények - Mesterházy Károly: Lengyel–magyar kapcsolatok a 10–11. században II/381
LENGYEL - MAGYAR KAPCSOLATOK A 10-11. SZÁZADBAN 387 lyek a sima lemezre rá vannak forrasztva. A dudorok tövében granulációs koszorú takarja a forrasztást. A dudorok között granuláció háromszögek vannak. A rövidebb tengely mentén és a felfűzésre szolgáló lyukak körül erősítés céljából és díszítő szándékkal sima drótkarikákat és granulációgyűrűket forrasztottak.4 3 Jó párhuzama Sejkowicéről ismert.4 4 9. Halimba-Cseres (Veszprém m.). A nagy köznépi temető harmadik fázisából (11. sz. közepe-második fele), a 406. és 631. sírból egy-egy lemezes fémgyöngy került elő. A 406. sír gyöngyét, amely töredékes, és így szerkezete jobban vizsgálható, két préselt hosszanti félből forrasztották összre. Felületén négy domború ovális mező közt négy homorú, díszítetlen felület maradt. A hosszanti metszet úgy szeli át a granulációval díszített ovális mezőket, hogy egy ép mezőt két fél mező fog közre, tehát két szemben levő mező ép, a másik kettő pedig felezve van. Ezért a Szilágyi Katalin által adott szerkezeti rajz (jobb és bal fél) nem állja meg a helyét.45 A díszített, fűzfalevél alakú mezők kerete kétsoros granuláció, belül pedig a csűcsokban granuláció háromszögek között öt pár granulációsor látható. Hossza eredetileg kb. 3 cm volt, jelenleg 2,6 cm. A 631. sír gyöngye nagyon töredékes, összeállítása nem sikerült.'1 6 Az ovális gyöngyök legjobb párhuzamai, ahogy már Török Gyula is megállapította, Lengyelországból ismertek.4 7 10. Ibrány 255. sír (Szabolcs m.). A kérdéses gyöngy mellett a női sírban még egy pár szőlőfürtös fülbevaló (Denis-i típus) is volt.48 A töredékesen előkerült gyöngyről rekonstrukciós rajzot ad a szerző. Ennek alapján az ovális gyöngyök közé tartozik. Egyetlen ép lapjának díszítése három egymás mellett álló granulációs rombusz, a csúcsok között háromszögekkel, és mindkét oldalt három-három granulációs háromszög zárja le a díszítést. Hasonló és egyben legközelebbi párhuzamnak a darufalvi kincs „ovális" gyöngyei kínálkoznak. Azok három nagy gerezdből állnak. Alakjuk valójában csak Gömöri János rajzos táblájáról látszik, így az ibrányi töredék inkább azok szerint egészítendő ki.4 9 A szerző szerint — a temetőben elfoglalt helyzete alapján ítélve — a sírt 10. század harmadik negyedében ásták meg.5 0 11. a. Karos-Eperjesszög II. 45. sír (Zemplén m.). Gömbölyded, a pólusok felé megnyúlt ezüst lemezgyöngy. A függőleges tengely mentén összeforrasztott két félgömbből készült, a forrasztás felett filigránhuzal szolgált takarásra. Mindkét félen folyamatos, kígyózó filigránhuzal fut körbe. A két félgömböt préseléssel 43 Zolnay László: Pénzverők és ötvösök a román-kori Esztergomban. Archaeologiai Értesítő 92. (1965) 3. (3a. kép). 44 Maria Dekówna - Ewa Stattlerówna: Wczesnosredniowieczny skarb srebrny z Sejkowicz, pow. Gostynin. Wroclaw 1961. 9. (t. 2-3.). 45 Szilágyi, Katalin: Perlentypen aus dem X-XII. Jahrhundert in Ungarn und ihre archäologische Bedeutung. Pamatky Arch. 85. (1994) 75-110., no. 52. Abb. 2. 46 Török, Gyula: Die Bewohner von Halimba im 10. und 11. Jahrhundert. (Archaeologia Hungarica 39.) Bp. 1962. 104-105., 78. t. 47 Kócka-Krenz, H.: i. m. 96-97. 48 Zoll-Adamiková, H.: i. m. 108. 49 Gömöri János: Castrum Supron. Sopron vára az Árpád-korban. Sopron 2002. 40. (15. sz. kép: 4. 9.). 50 Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyaga. Nyíregyháza 2003. 110., 195., 111. t.
