Századok – 2004
Közlemények - Bollók Ádám: „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes.” Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok II/349
AZ ANNALES BERTINIANI 839. ÉVI RHOS KÖVETSÉGE... 375 ban gyanakvásra ad okot, hogy a levélben Theophilos győzelmeiről van szó! 165 Kérdésünk szempontjából ennek igen nagy jelentősége van. Milyen győzelmeiről beszél Theophilos 839-ben? Zuckerman az ellentmondást azzal magyarázza, hogy a követség még 838 nyarának közepe előtt elindult Konstantinápolyból, ezért nem esik szó az amorioni vereségről. így a levél szerinte a 837 nyarán aratott győzelmekről emlékezik meg.16 6 Vasziljevnek is feltűnt a probléma, ám némileg más megoldást javasol. Véleménye szerint egyrészt a 838-ban Szicíliában aratott, másrészt a 837 nyári, kis-ázsiai diadalokra gondolhatunk.16 7 Ez azonban nem magyarázza meg, mi lehet a császár oka arra, hogy elhallgassa a 838 nyarán bekövetkezett súlyos vereséget. Ugyanakkor Vasziljev azt sem tartja elképzelhetőnek, hogy Lajos ne tudott volna erről 839 májusában.16 8 Kérdés, hogy mennyi idő kellett a bizánci követeknek, hogy eljussanak Ingelheimbe. Ennek megbecsléséhez több kortárs adattal is rendelkezünk. Az egyiket az Annales Fuldenses őrizte meg számunkra. Arnulf keleti frank király 892 novemberében követséget menesztett Vlagyimir bolgár cárhoz. ,,A követek pedig Szvatopluk fejedelem ármányai miatt szárazföldön nem mehetvén, Braszlav országából egészen a Gulpáig az Odagra folyón, majd a Száva folyó vizein hajózva jutottak el Bulgáriába. Ott a király tisztelettel fogadta őket, majd május hónapban ajándékokkal visszatértek ugyanazon az úton, amelyen érkeztek".169 Ha azzal a lehetőséggel számolunk, hogy a követek nagyjából 1 hónapot töltöttek Bolgáriában, akkor az utat átlagosan mintegy 3 hónap alatt tették meg. Odafelé nyilván gyorsabban haladhattak, hiszen lefelé utaztak a folyón, visszafelé arányosan lassabban. A DAI. 42. fejezete szerint a Duna torkolatától Sarkéiig (a Donon felfelé hajózva) 2 hónapig (60 napig) tartott az út. A két adat hasonló eredményt mutat. A kérdés az, hogy az Ingelheimbe tartó bizánci követség milyen utat választott. A térképre nézve valószínűnek kell tartanunk, hogy legalább részben hajón tették meg útjukat (ez a lassabb megoldás a korban): (1) ha a Dunán hajóztak fel, akkor kb. 3 hónap alatt érhették el a Frank Birodalom keleti határát, majd még egyszer ennyi idő alatt juthattak el Ingelheimbe; (2) ha Konstantinápolyból a Balkán-félszigetet megkerülve az Adrián hajóztak el Velencéig, majd onnan Ingelheimbe, ez mintegy 5 hónapot vehetett igénybe. A Dunán való felhajózás ellen szól, hogy így át kellett volna kelniük egész Bolgárián, ami a Philippi elleni bolgár támadás és a makedón foglyok 836-838 közé datálható kiszabadítása után nem tűnik túl szerencsés gondolatnak.17 0 Az adriai utat a muszlimok fenyegették - de ez a fenyegetés sokkal 165 J. Shepard szerint a bizánci követség gratulált Lajosnak az idegen népek felett aratott győzelme miatt. (Shepard: The Rhos guests of Louis the Pious i. m. 41.). Az Annales Bertiniani szövegében azonban ilyesmiről nincs szó. Shepard tévedésére helyesen mutat rá C. Zuckerman is, 1. Zuckerman: Les hongrois au pay de Lebedia i. m. 54. (10. sz. jegyz.). 166 Zuckerman: Les hongrois au pay de Lebedia i. m. 54. 167 VasUiev: Byzance et les Arabes i. m. 184. (4. sz. jegyz.). Véleménye mellett 1946-ban is kitart, 1. Vasiliev: The Russian Attack i. m. 7. (10. sz. jegyz.). 168 Vasiliev: The Russian Attack i. m. 7. (10. sz. jegyz.). 169 Annales Fuldenses s. a. 892. Fordítása: HKÍF. 188-189. (Ford.: Géczi Lajos). A vonatkozó rész: 189. 170 Wozniak, F. E.: Byzantine Policy on the Black See or Russian Steppe in the late 830's. Byzantine Studies/Études Byzantines 2. (1975) 56.
