Századok – 2004

Közlemények - Bollók Ádám: „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes.” Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok II/349

AZ ANNALES BERTINIANI 839. ÉVI RHOS KÖVETSÉGE. 355 E szempontból nem mellékes, hogy hol uralkodott a rusz qayan. S ezzel elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy honnan érkezett a 838-839. évi rhos követség Bizáncba. A történeti kutatás erre sem tudott mindeddig egyértelmű választ adni. Vegyük sorra a lehetőségeket! a. Tmutarakany A tmutarakanyi rusz központ kezdeteiről alig tudunk valamit. Golden találóan jegyzi meg, hogy „eredete és története az egyik legbonyolultabb kérdés a rusz történelemben".34

Az 1946-ig felmerült elképzelésekről A. A. Vasziljev ad jó áttekintést.3

5

Kiemelni csak G. Vernadszki munkáját érdemes, aki Rjaszanovszkij szerint is a legjobb összefoglalását adta a 9. századi tmutarakanyi ruszok hipotézisének.3

6

Vernadszki a rhos/rüs-okról szóló, 9. századra keltezhető adatokat a Tamany-félszigetre vonatkoztatta, s feltételezte, hogy a vikingek 739. körül (!) jelentek meg az Azovi-tenger vidékén, miután Ivar svédországi birodalmából egy unokája, Harald alatt kitört felkelés után menekülniük kellett.37

Érvelése több ponton erőltetett - a ruszok ilyen korai déli feltűnése mai tudásunk szerint pedig meglehetősen irreális elképzelés. A magyar szakirodalom részben még mostanáig is kitart a 9. századi Tmutarakanyi Rusz mellett: „a magyar törzsszövetség jelenléte miatt valószínűleg annak az álláspontnak van igaza, amely a 860. évi varégrusz támadást Bizánc ellen Tmutarakanyból eredezteti".3

8

Eme Vernadszkitól eredő ötlet cáfolatát részben már Vasziljev megadta,3

9

továbbá az alább vázolandó magyar-rusz viszony is valószínűtlenné teszi azt. Valószínűtlennek tartja e déli rusz létét Polgár Szabolcs is.4

0

C. Zuckerman ennél élesebben fogalmaz.4

1

Úgy tűnik, hogy a tmutarakanyi rusz hercegség a 10-11. század fordulója körül alakul ki, de, mint ezt Vasziljev is megállapította, erre a Krímen és a Tamany-félszigeten keletkező űj helyzet nyújtott lehetőséget.4

2

A 11. században az orosz-bizánci kereskedelmi kapcsolatokban már valóban fontos szerepet játszik.4

3

Talán felvethető, hogy a 10. századi Masc

űdi (1956), amikor a Fekete-tengert „Rűs tenger"-nek nevezi (mert szerinte rajtuk kívül senki sem hajózik rajta), s arról beszél, hogy 34 „its origin and history constitute one of the thorniest question in Rus' history." Golden: The Question of the Rus' i. m. 92. (56. sz. jegyz.). Hasonlóan Obolensky, D. \ A Bizánci Nemzetközösség. Kelet-Európa 500-1493. Bp. 1999. 255: „furcsa helyzete, bizonytalan múltja és 11. századi I hirtelen előtérbe kerülése..." 35

Vasiliev. The Russian Attack i. m. 169-173. i 36

Riasanovsky: The Embassy of 838 Revisited i. m. 9. 37 Vernadsky: Ancient Russia i. m. 278-286. Ivar „nagy svéd birodalmának" reális értékelését 1. Lund, N: Scandinavia, с. 700-1066. In: The New Cambridge Medieval History. Vol. II. c. 700-c. 900. (Ed. R. McKitterick) 1995. 202. és Noonan: Why the Vikings i. m. 325-328. 38

Font Márta: Oroszország, Ukrajna, Rusz. Bp.-Pécs 1998. 27. 39 Vasiliev: The Russian Attack i. m. 173. 40 Polgár: Sarkel i. m. 111. 41 „No scholars would defend nowadays the existence of a Russian principality of Tmutorokan' in the first half of the tenth century." — Zuckerman, С.: On the Date of the Khazars' Conversion to Judaism and the Chronology of the Kings of the Rus Oleg and Igor. A Study of the Anonymous Khazar Letter from the Genizah of Cairo. Revue des Études Byzantines 53. (1995) 258. 79. sz. jegyz. 42 Vasiliev. The Russian Attack i. m. 174. (17. sz. jegyz.). 43

Obolensky. A Bizánci Nemzetközösség i. m. 255.