Századok – 2004
Közlemények - Bollók Ádám: „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes.” Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok II/349
356 BOLLÓK ÁDÁM „a rüs-ok e tenger partvidékének egyikét lakják",4 4 Tmutarakanyra gondol. De ezen adat egyrészt 10. századi, amikorról egyéb információink is vannak a ruszok növekvő déli aktivitásáról, másrészt nincs benne szó semmiféle hercegségről, s főleg nem kaganátusról. Ha Mascüdl valóban e területről beszél, az itteni rusz megtelepedés visszavezethető lehet a 10. század első felére, ami által all. századi fontos szerep is érthetőbbé válik. Ha a fentebb mondottakat esetleg figyelmen kívül is hagynánk, a 838-839. évi követség tmutarakani kiindulópontját akkor is egyértelműen cáfolná az a tény, hogy a ruszokat Theophilos császár Ingelheimbe küldte.4 5 Márpedig Bizánc és Tmutarakany között van rövidebb és biztonságosabb tengeri út is. b. Kijev Az, hogy az Ingelheimbe érkező rusz követek úti célja Kijev volt, széles körben elteijedt nézet. A 20. század közepén az orosz tudósok a kijevi állam kialakulását a 840-es évekbe helyezték: szerintük ekkor rázták le a Dnyeper-vidéki keleti szlávok a kazárok igáját, s ennek az eseménynek az emlékét jegyezte fel a Poveszty vremennih let (a továbbiakban PVL) a 862. év alatt. Ennek szellemében Vasziljev szerint: a követség tagjai „nem csak jöhettek Kijevből, de valójában onnan is jöttek".46 Rjaszanovszkij ugyanezt állítja azon az alapon, hogy szerinte csak a kijevi (szláv!) herceg viselte a qayan címet, így csak ő lehetett a követség elindítója.4 7 G. Schramm szerint is Kijev volt a 838-839. évi követség kiindulópontja, ugyanis a normannok itt a 9. század első felében egy preurbánus központot találtak, ahol megtelepedtek, s bekapcsolódtak a távolsági kereskedelembe.48 Kérdés azonban, hogy tényleg megtelepedtek-e a normannok a 9. században Kijevben? A régészeti leletek tanúsága szerint nem. „A Dnyeper-vidék eseményeibe valamikor 839 előttől kezdve a rasok (rhos), vagyis a svéd vikingek is beavatkoznak, azonban tartós jelenlétükre utaló régészeti nyomaik a 9. századi Kijevből egyelőre nincsenek. [...] Az ma már bizonyosnak látszik, hogy nem az őskrónika 6390. = 882. évében jöttek, amikor a késői krónikások az akkor még nem létező Novgorodból (el kell fogadnunk a legkiválóbb, tárgyilagos orosz régészektől, hogy 900 előtti régészeti leletek nem kerültek elő az »Újváros« területén) Kijevbe költöztetik át Helgi/Oleget. Arra azonban mégiscsak jól emlékeztek a krónikások adatközlői, hogy Oleg nem engedte sem a radimiceknek, sem a severjanoknak, hogy továbbra is a kazároknak fizessenek adót, helyettük ő hajtotta be a prém-és pénzadót. Persze nem a 6392. = 884-6393. = 885. évben, hanem évtizedekkel később "4 9 (Kiemelés az eredetiben.) 44 Masc üdí In: Kmoskó Mihály: Mohamedán írók a steppe népeiről. Földrajzi irodalom. 1/2. Szerk. Zimonyi István. (Magyar Őstörténeti Könyvtár 13.) Bp. 2000. 173. 45 Ezt már Riasanovsky: The Embassy of 838 Revisited i. m. 10-11. és Golden: The Question of the Rus' Qaganate i. m. 92. (56. sz. jegyz.) is felismerte. 46 „they not only could come from Kiev but they actually did." (kiemelés az eredetiben) Vasiliev: The Russian Attack i. m. 9. 47 Riasanovsky: The Embassy of 838 Revisited i. m. 5., 12. 48 Schramm: Sechs warägische Probleme i. m. 366. 49 Bóna István: A magyarok és Európa a 9-10. században. Bp. 2000. 23.
