Századok – 2004
Közlemények - Bollók Ádám: „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes.” Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok II/349
354 BOLLÓK ÁDÁM hogy ez alapján elvitassák a ruszoktól e cím használatát,2 4 mégis valószínű, hogy rájuk vonatkozik.2 5 A fentiek mellett rendelkezünk még néhány késői, kijevi kútfővel, amelyek Oleg, Szvjatoszlav, Vlagyimir és Jaroszlav „qayan"-ságát említik. Ezek az utalások azonban minden valószínűség szerint csak a későbbi helyzet visszavetítései a múltba, tekintve, hogy Kijev a 9. században még nem rusz központ, mint erről alább részletesen szólunk. Arra a kérdésre, hogy mit keresett ez a jellegzetesen steppei cím a ruszok között, többféle válasz is született. A. A. Vasziljev a 20. század közepén arra gondolt, hogy a qayan méltóság a 9. század közepéig a Dnyeper középső folyására is kiteijedő kazár befolyás emlékeként élt tovább Kijevben.2 6 G. Vernadszki szerint a ruszok a kazároktól való függetlenedésüket kívánták jelezni e cím felvételével.27 P. B. Golden helyesen mutat rá mindezzel szemben, hogy a qayan nem egy bárki által elérhető méltóság. Ahhoz, hogy a steppén valaki e címet birtokolja: (1) szoros kapcsolatban kellett állnia a karizmatikus klánnal, ami a kazárok esetén a türk Asina háztól vette eredetét28 (ahogy Czeglédy Károly fogalmazott: „a szakrális királyságban [amilyen a kazár is volt - В. АЛ voltaképpen csak egy szakrális király van, maga a földönjáró isten, a dinasztia."),29 hiszen „a Kaganátus nem egy személy, hanem egy nemzetség tulajdona";3 0 (2) birtokolnia kellett a szent erdőket, hegyeket, folyókat és sikeresnek kellett lennie tetteiben, ugyanis ezzel bizonyította, hogy bírja az Ég támogatását. (Az orhoni feliratok szerint az Ég kegyéből uralkodott).3 1 Mindezek nélkül a qayani cím nem érhető el a nomád világban. Az sem képzelhető el, hogy valaki e steppei méltóságot a steppén kívülről, „önhatalmúlag" felvegye: „Maga a kagáni cím kettős jelentéssel bírt az orhoni feliratokon. A steppék hegemón urain kívül így nevezték a türkök a magukkal egyenrangúnak tekintett birodalmak uralkodóit is, Kínáét, Koreáét és Tibetét. Ugyanakkor — s ez az ujgur szövegekből is jól kiviláglik —, az Ötükentől származtatott kagáni hatalom fölött nem alkudoztak senkivel."32 Ezért nehezen képzelhető el, hogy a ruszok mintegy „függetlenedésül" királyukat qayannak kezdték nevezni, s a keleteurópai steppe urai, a kazárok nem léptek fel ez ellen. Sokkal inkább arról lehetett szó, hogy a kazárok emelték a rusz uralkodót e pozícióba, azaz vazallusuknak e címet adományozták, amint ez ismert volt a türkök körében is.33 24 Riasanousky, A. V.: The Embassy of 838 Revisited: Some Comments in Connection with a „Normanist" Source on Early Russian History. Jahrbücher für Geschichte Osteuropas NF. 10. (1962) 2-4., ill. 11. és 13. sz. jegyz. 25 Golden: The Question of the Rus' Qaganate i. m. 81-82. (16. sz. jegyz.); Vasilieu: The Russian Attack i. m. 10. Azon adatával, miszerint 1928-ban egy 1946-ig kiadatlan feliraton is felfedezték volna e címet a kijevi Szent Szófia templomban — egyéb ismeretek híján — nemigen tudunk mit kezdeni. 26 Vasilieu: The Russian Attack i. m. 9-10. 27 Vernadsky, G.: Ancient Russia. 1952. 282. 28 Golden, P. В.: Khazar Studies. An Historico-Philological Inquiry into the Origins of the Khazars. Vol. I. Bp. 1980. 59. 29 Czeglédy Károly. Szakrális királyság a steppei népeknél (a kazároknál és a magyaroknál). Magyar Nyelv 70. (1974) 15. 30 Dobrovits Mihály. Az avar kérdés és az apar népnév az orhoni feliratokon. In: A Kárpátmedence és a steppe. Szerk. Márton Alfréd. Bp. 2001. 99. 31 Golden: The Question of the Rus' Qaganate i. m. 85-86. 32 Dobrovits: Az avar kérdés és az apar népnév i. m. 101-102. 33 Golden: The Question of the Rus' Qaganate i. m. 87-89.
