Századok – 2004
Tanulmányok - Ladányi Andor: Az egyházak és a felsőoktatás a dualizmus korában I/3
AZ EGYHÁZAK ÉS A FELSŐOKTATÁS A DUALIZMUS KORÁBAN 35 fedezni — 1894-ben államosították. A századforduló körül Wlassics tervbe vette a pozsonyi és a nagyváradi jogakadémiák államosítását is, de ez nem valósult meg. Az 1897-1902. évi autonómia-mozgalom során előtérbe került a királyi jogakadémiák irányításának a katolikus autonómia hatáskörébe utalásának kérdése. Vaszary érsek már 1897. május 3-án úgy foglalt állást, hogy az autonómia hatáskörébe tartozna a tanulmányi alap által fenntartott jogakadémiák tantervének megállapítása, a tankönyvek előírása, az igazgató, a tanárok és a szolgaszemélyzet kinevezése, valamint ezek esetében a fegyelmi jogkör gyakorlása. A VKM viszont ragaszkodott a fennálló statusquohoz, a minisztérium rendelkezési jogának fenntartásához, az állami hatáskörök érvényesítéséhez. Csak arra az engedményre volt hajlandó, hogy az autonómia biztosokat küldhessen ki e jogakadémiákra, az oktatás katolikus szempontból való ellenőrzésére, de rendelkezési jog nélkül. Az autonómia szervezeti szabályzatának 1902. márciusi szövege a VKM állásfoglalásával szemben azt tartalmazta, hogy az autonómia igazgatótanácsa állapítja meg — az állami törvények rendelkezéseinek figyelemben tartása mellett — a királyi katolikus jogakadémiák tanulmányi és vizsgaszabályzatát, tanrendjét, megválasztja igazgatóit és tanárait (a kinevezéseket megerősítés végett a VKM útján a királyhoz felterjesztve), megállapítja az igazgatók, a tanárok és a hallgatók fegyelmi szabályzatát, gyakorolja a fegyelmi jogkört. Az igazgatótanács továbbá „felügyel arra, hogy a királyi katholikus jogakadémiák mint kath. iskolák fbntartassanak, azok katholikus jellege megóvassék, e czélból biztost küldhet, ki bármely előadási órán megjelenhet, megfigyelheti, vájjon a tanítás módja, az előadás szelleme nem sérti-e az intézet katholikus jellegét". A katolikus autonómia azonban, mint említettük, nem alakult meg, és papíron maradt a katolikus önkormányzatról szóló 1917. decemberi törvényjavaslat ama általános rendelkezése is, hogy a katolikus önkormányzatnak átadandó a vallás- és a tanulmányi alap, valamint az azokból fenntartott katolikus közép- és főiskolák. Ily módon a királyi jogakadémiák helyzetében és irányításában tényleges változás nem történt, s minthogy a pozsonyi jogakadémia az egyetem létesítésével megszűnt, a dualizmus kora végén már csak egy királyi jogakadémia — a nagyváradi — működött.23 * * * Befejezésül legalább rövid összegzést kellene adni az egyházak felsőoktatási tevékenységének, törekvéseinek fél évszázadáról, bár ennek szükségességét kétségessé teszi az a körülmény, hogy a „történet folytatódik"; a közeljövőben két újabb tanulmányban kívánom feldolgozni a tárgyalt kérdések további — a Horthykorszakra, az államszocialista periódusra, majd a rendszerváltozás utáni időszakra kiteijedő — alakulását. Annyit azonban talán megállapíthatunk, hogy az egyházak felsőoktatási tevékenysége eredményes volt, amennyiben az egybeesett az országos, az össztársadalmi érdekekkel, hozzájárult a műveltségi színvonal emelkedéséhez, a „kimű-23 MOL К 721 1897-1/a, 1898-1/a, 1899-1/a, 1900-1/a, 1901-1/a, Il/e tétel.; EPL Vaszary Cat. 4.b. 2618/1897.; Hanuy: Hetvenéves; Salacz: i.m. 65.
