Századok – 2004
Közlemények - Bollók Ádám: „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes.” Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok II/349
352 BOLLÓK ÁDÁM roszország erdős belső területeire, szintén nem könnyű feladat. A Ladogától délre fekvő, Novgorod mellett található Rurikovo gorodiscse (a továbbiakban Gorodiscse is) — ami a régészeti kutatások szerint megelőzte Novgorodot, melynek legkorábbi rétege a 930-950-es évekre tehető11 — az 1970-80-as évek ásatási eredményei alapján, az ásatásokat végző Noszov szerint a 9. század közepén már létezett, s talán valamivel korábban alapíthatták.12 Sajnos azonban a 9. század közepi, vagy még korábbi kezdetek nem támaszthatóak alá pozitív érvekkel:1 3 a két 9. századi pénzlelet közül a 8. századi kwárezmi érme valószínűleg inkább csak a 10. században került Gorodiscsébe.1 4 Theophilos császár (829-842) érméje szintén kerülhetett később is a településre - ám erre témánk kapcsán később még bővebben visszatérünk. Skandináv típusú leletek innen is ismertek a korai rétegekből.1 5 Az erdőövben, a Volga felső folyásától 50 km-re délre, a Nero-tótól délre található egy másik korai település, ahol a skandinávok állandó jelenléte kimutatható: Szarszkoje gorodiscse. Datálása az 1920-as évek hiányosan dokumentált ásatásai miatt szintén bizonytalan. Az azonban mégis valószínűnek látszik, hogy a helyi finnugor lakosság alapíthatta valamikor a 6. században vagy a 7. század elején. A skandinávok jelenléte néhány 9. századra keltezhető lelet alapján már a korai időktől valószínűsíthető, ám míg Sztaraja Ladogából és Gorodiscséből ezek nagyobb mennyiségben ismertek, addig Szarszkoje gorodiscséből kevesebb adatolható, ami —jóval a skandinávok előtti alapítását figyelembe véve — arra mutat, hogy itt csak néhány kereskedő telepedett le a 9. században. Őket a már korábban kialakult kezdetleges piachely vonzotta.1 6 A régészeti adatok így arra mutatnak, hogy a 9. század az az időszak, amikor egy skandináv anyagi kultúrával rendelkező népesség behatol az északnyugat-oroszországi erdőövbe, s több helyen meg is telepszik. Egybevág ezzel a nyelvészeti adatok tanúsága, miszerint a különböző nyelveken rhos/rüs formában visszaadott név e skandinávokat jelölte. Arra a kérdésre, hogy mi mozgatta e behatolást, többen többféle választ próbáltak már adni. Azt azonban nem tarthatjuk véletlennek, hogy a Kelet-Európából származó első dirhemkincsek is a 8-9. század fordulója tájáról származó záróvereteket tartalmaznak. S az sem lehet véletlen, hogy a legkorábbi biztosan datálható erdőövi dirhemkincs Sztaraja Ladogából került elő (786/787-es záróverettel),17 illetve, hogy Szarszkoje gorodiscséből ismert 11 Nosov, E. N.: New Data in the Ryurik Gorodishche near Novgord. Fennoscandia archaeologica IV. (1987) 76. 12 Nosov: New Data in the Ryurik Gorodishche i. m. 76. 13 Ehhez nagyban hozzájárul, hogy Gorodiscse frekventált helyzeténél fogva állandóan lakott volt, s mindig újabb és újabb épületek kerültek a régiek fölé. Ez erőteljesen megrongálta az alul elhelyezkedő rétegeket. így Noszov szerint a legkorábbi (a 9. század utolsó évtizedeit megelőző) rétege(ke)t a Sziverszov csatorna építése során pusztították el teljesen. Nosov: New Data in the Ryurik Gorodishche i. m. 75. 14 Nyikityin és Gajdukov véleményét idézi Noonan, Th. S. : Khwärazmian Coins of the Eighth Century from Eastern Europe: The Post-Sasanian Interlude in the Relations between Central Asia and European Russia. Archívum Eurasiae Medü Aevi 1986[1988] 250., aki feltételesen ugyan, de elfogadja érvelésüket. 15 Nosov: New Data in the Ryurik Gorodishche i. m. 79-82. 16 Franklin, S. — Shepard, J. : The Emergence of Rus i. m. 22-24. 17 Noonan, Th. S. : Nine-Century Dirham Hoards from European Russia: A Preliminary Analysis. In: Viking Age Coinage in the Northern Lands. The Sixth Oxford Symposium on Coinage and
