Századok – 2004

Közlemények - Bollók Ádám: „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes.” Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok II/349

AZ ANNALES BERTINIANI 839. ÉVI RHOS KÖVETSÉGE. 351 függetlenül is útra kelt volna. Az indoklás látszólag világos: Theophilos nem akarta, hogy a barbár és igen vad népek között kelljen hazatérniük, így biztonságosabb utat keresvén, nyugatra irányította őket. Kérdés tehát, hogy kik voltak ezek a rhosok, akikért a bizánci császár ennyire aggódott? „Gentem suam, Rhos vocari dicebant" Először néhány szót a rhos névről. Az Annales Bertinianiban található Rhos forma egyértelműen egy bizánci \Oi\ 'Praç alakból magyarázható,5 amit a bizánciak kezdetben a kelet-európai skandinávokra alkalmaztak, s csak később ment át az uralmuk alatt álló szlávok megjelölésére is.6 Eredetéről és jelentéséről könyvtárnyi irodalom született; véleményünk szerint talán skandináv eredeztetése tűnik a legelfogadhatóbbnak,7

ám mivel e nyelvészeti probléma tárgyalása nem tartozik szorosan témánkhoz, eltekintünk tőle. Annyit mindenesetre megjegyeznénk, hogy nem tartjuk kellően megalapozottnak azon vélekedéseket, melyek szerint a rusz / rhos kifejezés a legkorábbi időktől kezdve a kelet-európai szlávok egyes csoportjainak megnevezése lett volna. A kelet-európai rusz történelem kezdeteiről viszonylag kevés írott forrással rendelkezünk. Ezek sem világítják meg a ruszok e tájra való érkezésének okait és idejét. Ezért ezzel kapcsolatban a régészethez kell fordulnunk. A legkorábbi település, ahol a skandinávok — még a viking kor előtt — a mai Észak-Oroszországban megtelepedtek, Sztaraja Ladoga volt. Az ásató, О. I. Davidan szerint jelenlétük a település legkorábbi korszakától kimutatható — nagyjából a 750-es évektől —, az viszont nem bizonyítható, hogy ők is alapították volna azt.8 Sztaraja Ladoga 8. századi helyzetének interpretálása nem egyértelmű, abból azonban, hogy egyéb skandináv típusú leletek mellett előkerült egy szintén skandináv típusú ötvösmühely a 760-as évekből, arra következtethetünk, hogy egyes csoportok nem sokkal a település alapítása után állandó jelleggel meg is telepedtek itt.9 E skandinávok Sztaraja Ladoga vidékére egyrészt a Baltikum felől érkezhettek, ahonnan régészeti leleteik a 7. századtól ismertek, másrészt közvetlenül Skandináviából.10

Annak megállapítása, hogy mikor hatoltak be Észak-O-5 Schramm, Gotfried: „Gentem suam Rhos vocari dicebant" In: Ostmitteleuropa. Berichte und Forschungen. (Haustein, U. - Strobel, G.W. - Wagner. G.). Stuttgart 1981. 2. 6 Obolensky, D.: The Byzantine sources on the Scandinavians in Eastern Europe. Scando-slavica. Supplementum I. Varangian Problems. (1970) 152. A rusz szó jelentésének problematikájára: Melnikova, E. A. — Petrukhin V. J.: The Origin and Evolution of the Name Rus'. The Scandinavians in Eastern-European ethno-political processes before the 11th century. Tor 23. (1990-91) 203-234. A szó kettős —• etnikai és társadalmi — jelentéséről fejtegetéseiket pont az Annales Bertiniani 839. évi adatával kapcsolatban nem tudjuk teljes mértékben elfogadni. 7 Melnikhova — Petrukhin: The Origin and Evolution of the Name Rus' i. m. 207-208. 8 Davidan, О. I.: Contacts between Staraja Ladoga and Scandinavia (on the evidence of archaeological material from Zemljanoe gorodisce). Scando-slavica. Supplementum I. Varangian Problems. (1970) 91. A 750-es datálás a szakirodalomban széles körben elterjedt. így nyilatkozik pl.: Noonan, Th. S.: Why the Vikings First Came to Russia. Jahrbücher für Geschichte Osteuropas NF. 34. (1986) 333.; Schramm, G. : Sechs warägische Probleme. Jahrbücher für Geschichte Osteuropas NF. 34. (1986) 363.; Franklin, S. — Shepard, J.: The Emergence of Rus 750-1200. 1996. 12. 9 Noonan: Why the Vikings i. m. 339. 10 A kérdéssel kapcsolatban 1. Callmer, J. : Verbindungen zwischen Ostskandinavien, Finnland und dem Baltikum vor der Wikingerzeit und das Rus-Problem. Jahrbücher für Geschichte Osteuropas NF. 34. (1986) 357-362.; Noonan: Why the Vikings i. m. 327-330.; Franklin, S. — Shepard, J.: The Emergence of Rus i. m. 9.