Századok – 2004
Közlemények - Bollók Ádám: „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes.” Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok II/349
KÖZLEMÉNYEK Bollók Adám „INTER BARBARAS ET NIMIAE FERITATIS GENTES" Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok Nagybátyám, Bollók János emlékének Immáron több mint két évtizede, hogy Györffy György a következőket írta: „A magyarok a 830-as években lépték át a Dnyepert, amire két adatból következtethetünk. Az Annales Bertiniani a 839. évnél beszéli el, hogy Konstantinápolyból Lajos német császárhoz a bizánci követekkel olyan normann ruszok érkeztek, akik barbárok megjelenése miatt nem tudtak visszatérni északi hazájukba [...]. Ezek a ruszok bizonyosan a Dnyeper víziútján közlekedtek Bizánccal, s útjukat nyilván a magyarok zárták el. Összhangban van ezzel, hogy a magyarok a bolgárok hívására 836 és 838 között jelentek meg az Al-Dunánál." (Kiemelés tőlünk - B. A.).1 Jelen írásunk az első forrásra koncentrál. Bár Györffy használja a bizonyosan és nyilván kifejezéseket, semmilyen konkrétummal nem támasztja alá őket. Megfigyelése azóta több helyen és több szerzőnél feltűnik a szakirodalomban2 — sőt, a honfoglalás korának legújabb forrásgyűjteményébe is bekerült3 —, de mindezek nyilvánvalóságának alátámasztásával ők is adósok maradtak. Dolgozatunkban arra próbálunk választ találni, hogy valóban kapcsolatba hozható-e az Annales Bertiniani 839-nél feljegyzett adata a magyarokkal, s ha igen, valóban azt bizonyítja-e a forrás, aminek alátámasztására idézni szokták. Először is lássuk, mit mond az Évkönyv szövege: „Megérkeztek a görögök Theophilus császár által küldött követei, tudniillik Theodosius calcedoni metropolita és Theophanius spatarius [kardhordozó], akik egy levelet hoztak a császárhoz méltó ajándékokkal együtt. A császár a június kalendáját megelőző tizenötödik napon tiszteletteljesen fogadta őket Ingulenheimben. Követjárásuk az egyezség, 1 Györffy György. Levedia és Etelköz kérdéséhez. Magyar Nyelv 80. (1984) 388. 2 A teljesség igénye nélkül néhány kiragadott példa: Kristó Gyula: Magyar honfoglalás, honfoglaló magyarok. Bp. 1996. 34-35.; Polgár Szabolcs: Sarkéi. In: A Kárpát-medence és a steppe. Szerk.: Márton Alfréd. Bp. 2001. 116. Ugyanakkor — Györffytől függetlenül — a nemzetközi kutatásban is többen jutottak hasonló következtetésre, 1. pl. Vasilieu, A. A.: The Russian Attack on Constantinople in 860. Cambridge-Massachusetts. 1946. 11.; Zuckerman, С.: Les hongrois au pay de Lebedia: une nouvelle puissance aux confins de Byzance et de la Khazarie ca 836-889. In: Byzantium at war. (9lh -12t h с.) The National Hellenic Research Foundation. Institute For Byzantine Research. Internationel Symposium 4. Athens. Goulandri-Horn Foundation. 1997. 55. 3 A honfoglalás korának írott forrásai. Olajos Teréz, H. Tóth Imre és Zimonyi István közreműködésével szerkesztette Kristó Gyula. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 7.) Szeged 1995. (a továbbiakban: HKÍF) 183-184.
