Századok – 2004
Tanulmányok - Kiss Gergely: A Pannonhalmi Apátság egyházjogi helyzete a 11-13. században II/265
A PANNONHALMI APÁTSÁG A 11-13. SZÁZADBAN 285 csán is hasonló felfogásbeli különbségekkel találkozunk.9 7 A további pápai privilégiumok vizsgálata rámutat arra, hogy ezekben — egyetértve az újabb kutatások eredményeivel — csak a pápai oltalom megadása szerepelt, nem pedig exemptio,98 Különösen érdekes Montecassino esete, amelynek korai oklevelei nem állták ki a kritika próbáját, így exemptions. nem vezethető vissza Zakariás pápa 748. évi privilégiumára, hanem csak I. Miklós 859. évi kiváltságlevelére.99 Fontos megemlíellen súlyos támadást intézett 1980-ban Mogens Rathsack, aki nem csak az itt idézetteket, de további diplomákat is koholtnak nyilvánított. Könyve, amely eredetileg dánul íródott, 1989-ben válhatott ismertté német nyelven a szélesebb szakmai közönség előtt., 1. Rathsack, M.: Die Fuldaer Fälschungen i. m. E munkára nem sokkal később Hermann Jakobs válaszolt, részletesen elemezve a hamisítványok keletkezési körülményeit, 1. Jakobs, H.: Zu den Fuldaer Papsturkunden i. m. (1. különösen az „Uberlieferung der Fuldaer Papsturkunden bis 1167" táblázatot!) Vo. még Lübeck, K.: Exemption des Klosters Fulda. Studien und Mitteilungen zur Geschicte des Benediktiner-Ordens. München 1937.; Csóka J. L. : A pannonhalmi alapítólevél interpolálása. Levéltári Közlemények 32. (1961) 83-99., 86. 97 Schreiber, G.: Kurie und Kloster i. m. I. 3. szerint II. István oklevele Fulrad apát számára (JE 2331.) exemptiot biztosított, mivel az Apostoli Szék kizárólagos joghatóság alá vette az apátságot. Ezt a véleményt más kutatók is osztották, 1. Fogliasso, E.\ Exemption i. m.; Scheuermann, A.: Exemtion i. m.; Dubois, J.\ Esenzione monastica i. m.; Scheuermann, A.: Exemtion (1982) i. m.; Puza, R.: Exemption i. m.; Lemaitre, J.-L.: Exemption i. m. Más véleményt fogalmazott meg W Schwarz. A 757. évi pápai oklevelet csak pápai oltalomnak tekintette, akárcsak Bobbio vagy Fulda privilégiumait. Alapgondolata az volt, hogy az ezekben szereplő iurisdictio / ius et ditio stb. nem a püspöki joghatóságra, hanem a birtokjogra vonatkozik.Véleménye szerint St. Denis az exemptiot csak II. Paszkál idején érte el, aki már a püspök kormányzati joghatóságát is megvonva rendelte az apátságot az Apostoli Szék alá. Az első említésre érdemes oklevél 654-ben kelt Landrich párizsi püspöktől — ezt II. Klodvig is megerősítette —, amely egy tipikus püspöki emancipációs privilégium volt. A Landrich és II. Paszkál közötti időszakban kelt pápai privilégiumok csak a püspöki túlkapásokat igyekeztek orvosolni, így semmmiképpen nem tekinthetőek exemptios kiváltságleveleknek, 1. Schwarz, IV: Iurisdicio und Condicio i. m. 94-98., vö.: Appelt, H.: Die Anlange des päpstlichen Schutzes i. m. 100-111.; Szaivert, XV: Die Entstehung und Entwicklung der Klosterexemption i. m. 291-295. 98 További példákat 1. 678-680 к.: Agatho Wearmouth-nak (JE 2106.), Hexamnak és Riponnak, 679: Canterbury-nek (Szt. Péter, JE +2105a, hamis); I. Sergius Malmesbury-nek, 701 к.: (JE 2140); 1. Konstanin Bermondsey-Woking-nak (JE 2148.), III. Leó Abingdonnak (JE 2508.). Az angol példák arról tanúskodnak, hogy a felhasználták a bobbiói oklevél szövegezését, amely megegyezik a Liber Diurnus 32. és 77. formulájával, 1. Schwarz, W: Iurisdicio und Condicio i. m. 65-70.; Szaivert, W: Die Entstehung und Entwicklung der Klosterexemption i. m. 291. További esetek: 705: VII. János Farfa-nak (JE 2144. = IP II. 59. n. 1.), I., II., vagy III. Gergely Benevento-nak (JE 1926.), 930: VIII. István Vincenzo a Volturnonak (JL 3581.), 931, 938: XI. János és VII. Leó Cluny-nek (JL 3584. = PL 132. 1055., JL 3605.), 968: XIII. János Gandersheimnek (JE 3721.), 1. Szaivert, W: Die Entstehung und Entwicklung der Klosterexemption i. m. 291-295.; Appelt, H.: Die Anfänge des päpstlichen Schutzes i. m. 107-109.; Schwarz, W.: Iurisdicio und Condicio i. m. 83-90.; I. Pál S. Salvator di Brescia-nak adott privilégiuma (762: JE 2350.) kétes hitelű. Szaivert (Szaivert, W'\ Die Entstehung und Entwicklung der Klosterexemption i. m. 291.) szerint exemptio, ezzel szemben Schwarz {Schwarz, W.: Iurisdicio und Condicio i. m. 83.) felfogásában ez csak pápai oltalom. Ez utóbbi szerző az általa ismertetett példák mindegyikéből azt a következtetést vonta le, hogy azok csak pápai oltalmat adtak a püspökök túlkapásaival szemben. Szaivert ezzel ellentétben nem döntött egyértelműen, hol exemptiot, hol csak pápai oltalmat emleget. H. Appelt úgy foglalt állást, hogy e privilégiumok a kolostorok önállóságát szavatolják az ordinariussal szemben, anélkül, hogy megbontanák az egyházmegyei szervezetet, azaz nem tekinthetők exemptionak. Ezt a felfogást osztja legújabban L. Falkenstein is, 1. Falkenstein, L.: La papauté et les abbayes françaises i. m. 43^15. 99 A 748. évi oklevelet (JE +2281., +2283. = IP VIII. 121. п. +22., +24.) a kutatás hamisnak minősítette és több korai diplomát is (JE 2858., JE 3381., JL 3790., 3791.) gyanúsnak vélt. Az első hiteles pápai oklevél I. Miklósé 859-ből (IP VIII. 125., n. 33.), amely már nem csak oltalmat ad,
